68058. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzkazántelepek pótvizének elpárologtatására

egy melegebb szakaszából vezettetnek el úgy, hogy az elpárologtatónak teljesítménye aránytalanul nagyobb mértékben fokozható, mint a külön tüzelési szerkezettel biró elpárologtatóknál. Ilyen külön tüzelési szerkezettel biró elpárologtató rostélyának terhelése és így teljesítménye is, általában csak körülbelül 30°/o-kal fokozható, míg a találmányt képező elpárologtatónál ez a terhelés, a gazdaságosságnak kára nélkül, a normális terhelésnek többszöröse is lehet, mert az elpárologtatónak hőfölvevő képessége az előtte beiktatott kazánéhoz képest igen csekély. A találmányt képező berendezésnek egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzban, vázlatosan van föl tüntetve. Az 1. ábra egy elpárologtatóval összekötött gázkazánnak hosszmetszete. A 2. ábra az elpárologtatónak hosszmetszete. Ezen berendezésnél az (a) főkazánnak táplálására (1. ábra) a kondenzvíz, a (b) elpárologtatónak táplálására pedig a pótvíz szolgál és a (b) elpárologtatóban fejlődött gőz a (c) csövön át a főkazánnak (d) fölső kazánjába áramlik, ahol is az az itt fejlődött gőzzel keveredik és ahonnan az a túlhevítőbe vagy a fogyasztási helyre áramlik. Hogy a (b) elpárologtatóba mindig csak a szükséges mennyiségű pótvíz vezettessék "be, a kondenzvíznek (f) tartályát a pótvíznek (g) tartályától egy, a kondenzvíznek a pótvíz tartályába való átfolyását megengedő túlfolyató fal választja el. A pótvizet egy úszó segélyével működtetett bevezető szelep tartja állandóan ugyanazon a szinen. Ha a kondenzvíznek nem egész mennyisége tápláltatik a kazánba, a fölösleges kondenzvíz az (f) tartályból a (g) tartályba folyik át és az elpárologtatóba tápláltatik. Hogy az elpárologtatót ki lehessen kapcsolni, az elől elrendezett kazán és a meredekcsöves kazán gyanánt kiképezett elpárologtató között egy, a fűtőgázt vezető holt vezeték van akként elrendezve, hogy ez a meredekcsövek előtt, ezekkel párhuzamosan fut. Minthogy a rajzban föltüntetett nagy gőzkazánnál alkalmazott, a föltüntetett méretekkel biró elpárologtatónak teljesítménye jóval nagyobb, mint amekkora a pótvíznek elpárologtatásához szükséges, az elpárologtatónak csakis egy része szolgál a pótvíznek elpárologtatására, míg annak nagyobb része a tulajdonképeni gőzfejlesztésre, kazán gyanánt használtatik. Ebből a célból a meredekcsöves kazán gyanánt kiképzett elpárologtatónak a (h) fölső és (i) alsó kazánját (2. ábra) a (k, 1) közfalak két-két részre osztják, melyek közül a baloldali részek elpárologtató gyanánt használtatnak. A (k) falban az aránylag szűk (m) nyílás van kiképezve, melyen át az elpárologtató részben fejlődött gőz a kazánt képező részbe megy át, amelyből az az (n) csövön át vezettetik el az elől elrendezett kazánba. Hogy az elpárologtató részből esetleges gőzlökéseknél lehetőleg kis mennyiségű gőz vezettessék el, az elpárologtató részben a vízszin alacsonyabb, mint a kazánt képező részben úgy, hogy az elpárologtató részben rendelkezésre álló, gőzlökések esetében az elpárologtatást végző hőmennyiség is lehetőleg csekély. Melegebb fűtőgázok vezettetnek be az előmelegítőbe magában véve ismert módon, ha azoknak elvezetése a fűtőgázoknak vezetékéből, ennek melegebb részein pl. a túlhevítők előtt történik. Az elpárologtató teljesítményének ily módon történő nagyobbítása akkor szükséges, ha a kazántelep egy másik kazánjának elpárologtatója valamely okból üzemen kívül van. Ezen esetben a két kazán akként kapssoltatik egymással, hogy az elpárologtatóval nem biró kazán kondenzvízzel tápláltatik, az elpárologtatóval biró kazán pedig a normális üzemhez szükséges pótvízmennyiségnek kétszeresét párologtatja el. A találmány tehát fölöslegessé teszi kazántelepeknél elkülönített elpárologtató telepeknek alkalmazását, mert minden egyes kazán egy-egy, semmiféle hátránnyal nem járó, külön elpárologtatóval van fölszerelve. Ezen elpárologtatónak fútőfölületei csakis oly fűtőgázokkal érintkeznek, melyek az