68054. lajstromszámú szabadalom • Befecskendő fúvóka belső elégésű erőgépekhez
Megjelent 1915, évi szeptember iió 15-en, MAGY. KIR. SZABADALMI jGSff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68054. szám. V/d/S. OSZTÁLY. Befecskendő fúvóka belső elégésü erőgépekhez. JUNKERS HUGÓ TANÁR AACHENBEN. A bejelentés napja 1913 november hó 12-ike. Elsőbbsége 1912 november hó 21-ike. A találmány oly belső elégésű erőgé- • pekre vonatkozik, amelyeknél a tüzelő- i anyagot fúvókán át fecskendezik az el- I égési tér belsejébe. A találmány abban áll, hogy a befecskendő fúvóka, főként pedig a szájrész alsó széle, amelyből a tüzelőanyag hifuvatik, a fúvóka falának belsejében keringő, külön hűtőfolyadék intenzív hatásának van alávetve és olyan alacsony hőfokon van tartva, hogy a tüzelőanyag nem bomolhat föl, illetve nem alakulhat át gőzzé, mielőtt a fúvóka szájrészéból teljesen ki nem lépett volna. Az eddig ismert berendezéseknél, amelyeknél a fúvókákat nem hűlik külön, főként bizonyos nagy széntartalmú vagy könnyen bomló tüzelőanyagok alkalmazása esetén az a hátrány jelentkezik, hogy a fúvókák kormozódás vagy szenesedés folytán rövid idő múlva eldugulnak, vagy pedig, ha ez nem is következik be, a tüzelőanyag a fúvóka forró részeiben gőzzé alakul, ámbár előnyösebb volna azt gőz helyett köd alakjában bevezetni. A tüzelőanyagnak a fúvókában való fölbomlását 1. a forró elégési térbe nyúló fúvókák és a nyomás folytán a fúvókanyílásba szorított forró égéstermékek hője, • 2. a fecskendezés befejeztével a fúvó-i kákban visszamaradt tüzelőanyagrészek I tökéletlen elégése okozza, mivel ezeket a láng körülnyaldossa ügyan, azonban a kis fúvókatérben nincs jelen a tökéletes elégéshez szükséges lengő — illetve oxigénmennyiség. Ezeket a hátrányokat a találmány szerint úgy szüntetjük meg, hogy a fúvókákat, főként pedig azoknak a henger belseje felé eső részét hatásosan hűtjük. Ennek folytán a tüzelőanyag hideg marad és sem gőzzé nem alakul, sem pedig tői nem bomlik. A gép teljesítménye tehát állandó fokon marad és a fúvókák eldugulása nem kövétkezhetik be. Az ismert kiviteli alakoknál a fúvókatest a gép hűtőköpenyén át vezettetik a henger belső terébe, tehát a hűtőköpenyben keringő hűtőközeg a fúvókatestet mindenesétre hűteni fogja. Ez a hűtés azonban nem bizonyult kielégítőnek úgy, hogy a fúvókatestnek, főként pedig a hengerbe nyúló résznek belsejét is külön hűtéssel kell ellátni, még pedig a fúvókába fúrt csatornák vagy efélék útján. Néha az is elég lehet, ha ezen csatornákban a gép hűtőköpenyének hűtőközege kering, azonban minden körülmények között előnyösebb a fúvókatestnek kfilöú