68047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öngerjesztésű forgóáramú kollektorgenerátorok szabályozására, a sztator- és rotor munkaáramkörök sorba kapcsolásával

generátor szolgál, amelynek rótor- és szíátormunkakörei sorba vannak kapcsolva úgy, hogy a hálózati feszültség mindenkori frekvenciától függetlenül a generátornak a törzsszabadalomban (1. a megfelelő 263586. sz. német szabadalmi leírás 3. oldalán a 95. sortól kezdve) körülírt szinkron feszültségével lesz egyenlő. Ehhez nem kell, hogy a sztátor ós rótor hatékony tekerületeinek száma és tengelyeik egymással pontosan megegyezzenek, ill. összeessenek, sőt a kompoundálás végett egymástól kissé el is térhetnek. Ahelyett, hogy a szerieskapcsolást vezetéken át foganatosítanók, úgyis létesíthetjük, hogy a sztátor- és a rótoráramkörök közé egy transzformátort kapcsolunk be; ezt a transzformátort egészen jól a hálózati é3 a sztátortekercselés közé is fektethetjük. A frekvencia szabályozására ily transzformátort, amint az 1. ábra mutatja, oly módon kapcsolhatunk be, hogy vele a sztátorfeszültségnek és a hálózati feszültségnek arányát nagyságra és fázisra szabályozhatjuk. Ehhez nem szükséges, hogy a transzformátornak szekundér áramát közvetlenül a sztátormunkatekercselésébe vezessük be, hanem a sztátoron egy külön gerjesztőtekercselésbe is bevezethetjük, vagy részben a sztátormunkatekercselésébe, s részben egy külön póttekercsbe vezetjük. A transzformátoron a nagyság és fázis szerint való szabályozással egyúttal valamennyi sztátor- és rótoráramkörben is szabályozzuk a feszültség és az áram áttételét nagyságra és fázisra úgy, hogy a generátor frekvenciája megváltozik. A sztátor és rótor munkaáramköreinek sorbakapcsolásakor a hálózati feszültség a gép mezőjének erejével nagyon megközelítőleg arányos. Az indukciós motorok helyes üzeméhez szükséges tehát, hogy a generátor mezőerősségét a frekvenciával együttesen szabályozzuk, ami lényegében véve úgy történik, hogy a gép és valamennyi vele kapcsolatos áramkör karakterisztikája a frekvencia változtatásával egyidejűleg szabályoztatik és pedig oly módon, hogy a csökkenő frekvenciával mind mélyebben fekvő karakterisztikák lépnek föl, amint a rajzon a 2. ábrából látjuk. *Ezt a legegyszerűbb módon úgy érhetjük el, ha a generátor megfelelő áramköreire egy változó fojtó tekercset kapcsolunk telített vassal. Ám legcélszerűbb lesz a frekvencia szabályozására szolgáló transzformátort szabályozható mágneses kör gyanánt fölhasználni. Az 1. ábrabeli kapcsolásban, amely szerint a transzformátor szabályozó kontaktusai a sztátorra kapcsolt vezetékeken feküsznek, e kontaktusok eltolásával a rendszer mágneses karakterisztikája a kívánt módon változik. Ha t. i. mindinkább kisebb tekercsszámra térünk át, úgy a transzformátor telítésére mind kevesebb feszültség kell úgy, hogy — fölfelé tolva a kontaktusokat — a karakteriszlika tényleg a kívánt értelemben változik. Egyúttal azonban a frekvencia is, amely a transzformátor szekundér területszámával megközelítőleg arányos, a kellő módon megváltozik; a transzformátoron a szekundérfeszültség fázisának egyidejű megfelelő szabályozásával ázonfölül elérhetjük, hogy a 2. ábrabeli eilenállásvonalak bármely tetszőleges helyzetbe juthatnak és ekképen bármilyen erős öngerjesztést kaphatunk. Ily fokozatos transzformátor helyett végül, amint a törzsszabadalomból (1914 február 23-án) különválasztott 68050. sz. pótszabadalomban szó van róla, a nagyság és a fázis együttes szabályozására két külön transzformátort, vagy pedig egy transzformátort is használhatunk, de két külön, fázisban eltolt szekundértekercselóssel. A találmányt szóval az jellemzi, hogy a három szóban lévő elem, t. i. az áttétel nagysága, a fázisszög és a mágneses karakterisztika együttesen oly módon szabályoztatnak, hogy a gépnek a stabilis öngerjesztéskor föllépő szinkron feszültsége, a frekvenciától bizonyos függésbe kerül, nevezetesen egészen vagy megközelítőleg arányos vele. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A törzsszabadalomban igényelt eljárás kiviteli alakja öngerjesztésű forgóáramú