68017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárddá tett folyós égőanyagok vagy könnyen folyós szilárd égőanyagok vagy ezzel keverékének elgázosítására erőmótorok számára az ezeknél használt elgázosító elhagyása mellett
lelik vagy esetleg egészen el is hagyatik. 11 v módon a különböző szénhydrogénanvagokat fajsúlyúk vagy párologtató képességük szerint mindig egyenletesen melegítjük és az elgázosítást egyenletessé tesszük. Amint az eljárás kísérleti alkalmazása mutatta, ugyanily jóságú folyós égőanyagok alkalmazásával szemben körülbelül 10% égőanyagmegtakarílást érünk el. inclv megtakarítást a szilárd alakú' v o folyós égőanyaghoz eddig használt clgázosítónál az előbb emlílett okoknál fogva nem lehetett eléní. Végül jelen eljárás és berendezés alkalmazásánál nehezebb — telnit olcsóbb — szénhydrogénanyagok alkalmazhatók, melyekben az ismert elgázosííó alkalmazásánál magasabb forrpontjuk következtében és a forró levegő folytán a stearinsavas nátron olvad és ennek folyíán a szénhvdrogenanyagok 1 foiyósíiíatnak. mielőtt elgázosításra jutná- ! nak. Ezen célból a ki.nuífogtató vezeték ! 1 elágazással és ebben át váltó csapóval van ellátva úgy. hogy a kipuffogó gázok akár az clgázosííóba. akár a .szabadba vezethetők. Minihogy a daiabos égőanyag a dúsítandó levegő átvonulásánál egyenletesen g.ízosíttatik el. az elgázosító egyúttal mint készlettartály is alkalmazható, íh'gy azonban a kipuffogó gázok az égőanyaggal ne jussanak közvetlen érintkezésbe. céis/.eríí az égőanyagtarlályt kélialuvá alakítani és a kipuffogó gázokat a kellős fal üregén átvezetni. A mellekelt rajzokban az 1. ábrán az egyúttal készlcttarlálykép szolgáló elgázosító. valamint a motor- és vezetékelrendezés egy foganatosítási alakja .föiülnézetben. a 2. ábrán oldalnézetben és részben metszetben van föltüntetve. A ábrán a készletiartály és elgázosító keresztmetszetben és a 4. ábrán föiülnézetben van bemutatva. (a) a mótorberendezés, (b) a kipuffogó vezeték, mely azután a két (bl, b2) karra oszlik szét, (c) a szétválás helyén alkalmazott átváltó szerv, mely állal a kipuffogó gázok kény szerit te tnek (bl) vagy (b2)-be vagy egyidejűleg mindkettőbe lépni. A (b2) vezetékág a szabadba torkol, a (bl) vezetékág pedig a kettős falú készlettartály és elgázosító (d) üregébe. A kipuffogó gázok egyenletes elosztása céljából a (bl) cső a (d) üreg belsejében további (b3) elágazó karokkal van ellátva. A (d) üregtől elágazó (e) vezeték áltul a kipuffogó gázok élvezetiéinek. A belső (f) tartály, illetve tartályok egy-egy lyukasztott (g) közbenső fenékkel vannak ellátva, amelyre a darabos (h) égőanvag helyeztetik. A tartályok célszelűen egy (i) szita és egy fölötte alkalmazol! lyukasztott (k) lemez által fédernek le célszerűen, melyek között az (m) üreg keletkezik. A lyukasztott (k) lemez nagy nyílásain ál lép be a dúsítandó levegő és kényszeríltetik, hogy az (i) üregben széloszoljon, mielőtt a darabos égőanyaghoz jut; ezen átáramlik és azután a (g) közbenső fenék alatt levő (n) térben gyűlik össze, honnan mint léggáz az ezen (n) térbe, illetve terekbe torkoló (o) csövekbe vezettetik el. hogy az (a) motorokhoz jusson. Ezen útba több szelep van beiktatva, így pl. egy a kocsivezető helyétől lábiló által vagy más úton nyitandó és csukandó (p) szelep, mely által a motorhoz hozzávezetett léggáz mennyisége szabályozlatik, azután egy (r) szelep, mely szintén a kocsivezelő helyétől kormányozható és friss levegő bevezetésére szolgál és végül egy tetszőleges kivitelű (s) biztonsági szelep, melynek célja visszacsapó robbanásoknál a föllépő magas feszültség csökkenéséi lehetővé lenni és az egésznek széiroinbolását megakadályozni. Ha az égőanyagtarlály teljesen vág}' majdnem teljesen meg van töltve, természetesen a lehelő legnagyobb a szilárd égőanyag elpárologtatása is, mely rendelkezésre áll. A motor megindításánál a beszívott levegő elegendő elpárologtató fölülellel jut érintkezésbe és azonnal a szükségelt összetételű léggázkeverék éretik el. A motor igénybevételének folyamán a szilárd alakú égőanyagmennyiség lassankint csökken, ennek dacára azonban a
