68003. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés nagy áramintenzitású fényívek mágneses befolyásolására vákuumedényekben

Az (L) fényívet pl. — a 4. ábra szerint — •egy (H) üvegcső által valamely helyen úgy •összeszűkítjük, hogy egy teljesen a (G) vá­kuumedény belsejében elrendezett (M) elek­tromágnes (Pl, P2) sarkai azt befoghatják; Ezáltal azt érjük el, hogy a fényív hatásoö befolyásolására aránylag kis mágnes elég­séges. Az 5. ábrán az (L) féayívnek eme beszű­kítése egy, a (G) edénybe helyezett, pl. ko­rongként kiképezett (S) betét segélyével történik, mimellett a fényív keresztülömlé­sére szánt nyílás oldalt van elhelyezve. A fényív ezáltal olyképen vezettetik az •edényfal közelébe, hogy egy, az edényen kívül alkalmazott (M) mágnes aránylag rö­"vid sarkkörrel hatásosan befolyásolhatja. A fényív szűkítése természetesen nem fokozható túlságosan, mivel az ellentállás <és hő növekedését vonja maga után. Ezért célszerű lesz a fényívet a vákuumedény belsejében több külön vezetett párhuzamos részre fölosztani, melyek a vákuumedénybe helyezett betétek által, pl. korongok, csövek stb. vannak beszűkítve és melyek valameny­•nyien egy közös mágnes vagy bizonyos számú külön mágnesek által befolyásoltatnak.A mág­nesek (vagy a közös mágnes) ennél vagy egészen a .vákuumedény belsejében, vagy azon kívül lehetnek elrendezve; utóbbi eset­ben célszerűbb — mint azt a 6. ábra mu­tatja — a fényív (Ll, L2, L3) és (L4) ré­szeit az edény szélén a beillesztett (S) ko­rong vagy a (H, H, H) csövek által egyen­letesen elosztani és a közös elektromágnes (Pl, P2, P3) és (P4) sarkait úgy elrendezni, fhogy két szomszédos fényívrész közé egy sark kerüljön. A fényívek áramszálai aztán a mágnes befolyása alatt váltakozó sor­rendben befelé vagy kifelé szoríttatnak. Nagy áramintenzitású fényív kiterjedés -•korlátozásának és evvel hatásos mágneses befolyásolás lehetőségének elérése végett, a fényívet olyképen is oszthatnók föl több párhuzamos fényívrészre, hogy minden pár­huzamos részt külön vákuumedényben lé­tesíténők és egy elektromágnessel befolyá­solnék—mint azt a 7. ábra mutatja—. Itt a fényív két párhuzamos (Ll) és (L2) részre van fölbontva, melyek külön (Gl) és (G2) Vákuumedényekben létesülnek. Ezen edé­fifftket az (Ml) és (M2) mágnesek (Pl, P2, í*§) és (P4) sarkai körülfogják, melyeknek (Wl) és (W2) gerjesztőtekercselései szintén párhuzamosan vannak kapcsolva. Ezen el­rendezésnél azonban könnyen ama hátrány mutatkozhat, hogy a gerjesztések ki- és bekapcsolásánál a fényívek keletkezése vagy megszűnése nem egyidejű, mivel a mező­intenzitás (erővonalak sűrűsége) növekvése és csökkenése a gerjeaztőtekercselés idő­állandójának funkciója. Hogy a párhuzamos fényívrészek eme változásai pontosan men­jenek végbe, arra kell ügyelnünk, hogy á mágnesek párhuzamos kapcsolásánál a te­kercselések állandói egyenlő értékűek le­gyenek. Ezen nehézséget azonban azáltal kerülhetjük el, hogy itt is a párhuzamos (Ll) és (L2) fényívek számára egy közös (M) mágnest — a 8. ábra szerint — alkal­mazunk, melyek (Pl, P2, P3) és (P4) sar­kai a közös (W) tekercseléstől gerjesztet­nek. Egy másik célszerű elrendezés a 9. ábrában van föltüntetve, melynél az (Ll) és (L2) fényívrészek ugyan szintén párhuza­mosan vannak vezetve, a hozzátartozó (Ml) és (M2) mágnesek, illetve azok (Wl) éö (W2) gerjesztőtekercselései azon sorban van­nak kapcsolva. Azon elrendezéseknél, melyeknél a mág­nes teljesen a vákuumedény beljesében vaD, célszerű az egyik elektródott egyidejűleg a fényívkör és a gerjesztőkör számára föl-,­használni. Éz esetben csak a mágnesger­jesztés részére szükséges külön bevezetés. A fényív elektródjainak egyike vagy mind­kettő higanyelektród lehet. Utóbbi esetben az áram mindkét irányban keresztülfoly­hat, ha az elektromágnes le van gerjesztve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elrendezés nagy áramintenzitású fény­évek mágneses befolyásolására vákuum­edényben, azáltal jellemezve, hogy féfiy­ívet külön azon a helyen, arüelynél a mágneses mező reá hasBon, kiterjedésé­ben merőlegesen tengelyére korlátozzuk és úgy vezetjük, hogy a fényív ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom