67998. lajstromszámú szabadalom • Mérleg
•vább akarjuk mozgatni, akkor az említett Icart a padlóval érintkező helyzetéből fölemeljük a (102) rúd segélyével, melynek fölső (103) vége (9. ábra) a (60) tengely meghasított (104) karjával kapcsolódik úgy, hogy ezen tengely elforgatása nemcsak a mérősúly rögzítését és a mérlegrúd fölemelését vonja maga után, hanem a féket is fölemeli a padlóval érintkező helyzetéből. Továbbá, hogy a mérleg meg ne sérülhessen, ha a terhet a hídra ejtik, oly eszközökről van gondoskodva, amelyek a hidat 41 mérlegemeltyűkön lévő ágyaitól függetlenül hordják. E célból a talapzat (106) füleiben négy (105) csap van eltolhatóan elrendezve, amelyek közül kettő-kettő foglal helyet a mérleg mindegyik oldalán. Azonkívül a talapzat átellenes oldalaira egy-egy ^107) tengely van ágyazva és ezen tengelyeken két-két (108) bütyök a (105) csapok alsó végeihez támaszkodik és a csapokat a tengelyeknek kellő irányban való elforgatásakor megemeli. A tengelyek forgatása céljából azoknak egyik végén a (109) karok vannak elrendezve, melyeket a (UO) harántrúd a (112) tengelyen ülő (111) karral köt össze, míg a (112) tengely szintén egy (113) kart hord, mely a (114) rúd útján egy (föl nem tüntetett) fogantyúval áll összeköttetésben, ahol ez utóbbi a kiegyensúlyozó és jelzőszerkezeteket hordozó (115) üreges tartóoszlopon rendezhető el alkalmas módon. A jelzett célra bármilyen fogantyú alkalmas, amelynek elmozgatásával a (114) rúd fölemelhető, hogy a (107) tengelyeket elforgassa és ezáltal a mérleghidat megemelje: A 7. ábrán oly (116) él van föltüntetve, amelyre a (117) súlytartó függeszthető, ha a mérlegnek ellenőrzés céljából való megvizsgálása mutatkozik kívánatosnak. A (116) él a mérlegrúd forgáspontjának ugyanazon oldalán van elrendezve, mint a (76) rúdnak a mérlegrúddal való összeköttetési pontja, azonban ez utóbbin túl fekszik. Olyan terhek mérésére, amelyeknek súlya az önműködő kiegyensúlyozÓ3zerkezet kapacitását meghaladja, a (77) mérlegrúd végeire (118, 119) tartók vannak szerelve, melyekhez <120, *121) rudak vannak erősítve és ez utóbbiakon (122, 123) tolósúlyok mozgathatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mérleg kettős teherkiegyensúlyozó szerkezettel, jellemezve azáltal, hogy a két kiegyensúlyozó szerkezet egy teherel^osztó szerv útján van egymással összekötve és a teher ez utóbbira csuklósan van fölfüggesztve, hogy a kiegyensúlyozószerkezetek két hasonló pontja egymástól függetlenül, a teher megosztásának arányában mozdulhasson el, mimellett a két hasonló pont, egymástól független mozgásaik szabadságának korlátozása nélkül, szintén össze van kötve egymással oly kiegyenlítő elemek útján, amelyeknek középpontjához a mérleg mutatószerkezetét működtető rész van csuklósan foglalva. 2. Az 1. igénypont szerinti mérleg kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az elosztó szervet agy légpárnás ütköző (32) hengerköpenye alkotja, mely a két teherkiegyensúlyozó szerkezetet egymással összeköti. 3. Az 1. igénypont szerinti mérleg kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a terhet fölvevő híd egy (77) mérlegrúddal van összekötve, amely a két teherkiegyensúlyozó szerkezet (54) elosztószervével csuklós kapcsolatban áll. 4. Mérleg, melynél a teher kiegyensúlyozását a helytálló vázra függesztett lengősúlyok végzik, jellemezve azáltal, hogy a helytálló vázon a kiegyensúlyozó mérlegsúlyokkal közvetlen kapcsolatba hozható szervek vannak eltolhatóan elrendezve oly célból, hogy a mérlegsúlyok mozdulatlanul rögzíthetők legyenek. 5. A 4. igénypont szerinti mérleg kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a mérlegsúlyokat rögzítő szerv a helytálló vázon eltolható (60) keretből áll, melyen a mérlegsúlyok bevágásaival kapcsolódó kampók vannak kiképezve. 6. A 4. és 5. igénypont szerinti mérleg kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a mérlegsúlyokat rögzítő szervnek a munka-