67998. lajstromszámú szabadalom • Mérleg

függélyes bordák vannak kiképezve a (39, 39) toldatok vezetésére. A gumiból vagy más rugalmas anyagból álló (46) párnák oly célból vannak alkalmazva, hogy a (32) hengert mozgásának plsó határán alátámasszák. Könnyen belátható, hogy a (32) henger a (31, 31) szalagokkal való laza összekapcsolása következtében ezen szalagok között oly összekötő szervet alkot, mely a (3) tálba helyezett árú súlyát a szalagok és ennélfogva a kettős teherkiegyensúlyozó szerkezetek között elosztják, ahol az árú a fönt leírt, fülből, és horogból álló, csuklós szerkezet útján hat a (32) légpárnahengerre. A (32) henger ennek folytán valóságos elosztó szervet alkot, mely a kettős teherkiegyensúlyozó szerkezeteket összekötő közvetítő elem gyanánt szolgál és a terhet azok között elosztja. A (32) henger tehát egyúttal azt is megakadályozza, hogy a terhelést csupán az egyik kiegyensúlyozó szerkezet vegye föl, midőn a mérleg félre van billentve. Az elmondottakból könnyen belátható, hogy a körülmények szerint a (32) légpárnahenger vagy elosztó szerv a (3) tálba helyezett árú súlyát esetleg nem teljesen egyformán osztja el a teherkiegyensúlyozó szerkezet két fele között és hogy ennek folytán a két kiegyensúlyozó szerkezet elmozdulása sem lesz azonos. Hogy a két teherkiegyensúlyezó szerkezet az esetleges eltérő vagy különböző elmozdulás dacára is együttesen befolyásoljon egy közös mutatót, a két szerkezet a következő módon van egymással összekötve. A kettős kiegyensúlyozó szerkezet átellenes oldalain egy-egy (20) rúd van elrendezve, amely rudak közül a rajzon csak az elülső látható. A rudak végein hosszúkás (19, 19) kivágások vannak kiképezve, melyeken a (17,- 17) tengelyek végei nyúlnak át. Mindegyik (17) tengely a hozzátartozó kiegyensúlyozó szerkezet megterhelésének mértékében mozdul el, tehát a két szerkezet hasonló vagy egymásnak megfelelő pontjait képező (17, 17) tengelyek a körülményekhez képest különböző elmozdulásokat szenvedhetnek. Ennélfogva a (17, 17) tengelyek középvonalaik távolságában csekély változások lépnek föl, ha a kiegyensúlyozó szerkezetek különböző mértékben mozdulnak el. Az említett hosszúkás (19, 19) kivágások ezeket a változásokat megengedik és mindegyik (17) tengely számára szabad és független mozgást tesznek lehetővé. A (20) rudak, melyek, mint alább ki lesz fejtve, kiegyenlítő szervek gyanánt szolgálnak, középpontjukban egy (21) merevítés útján vannak egymással összekötve és ez utóbbihoz egy (12) rúgó van erősítve, melynek külső vagy szabad (22) vége öttöréssel bír. A már említett (10) fogasléc a (11) rúd egyik végéhez van erősítve, míg ezen rúd másik vége a rúgó áttörésén nyúl át és a rúgó a (11) rúdon ülő (23) csavaranya és (24) szorítóhüvely közé van befogva, amely részek a (12) rúgó átellenes oldalain vannak elrendezve. Á kezelés megkönnyítésére a (11) rúd fölső végére a (25) fogantyú van csavarolva. Ha a (3) tálban lévő árú súlya a két kiegyensúlyozó szerkezet között egyenlően oszlik meg, akkor a (20, 20) kiegyenlítő rudak önmagokkal párhuzamosan mozdulnak el fölfelé. Ha ellenben a teher eloszlása nem egyenlő, akkor a (17, 17) tengelyek elmozdulása különböző lesz és a (20, 20) kiegyenlítő rudak elbillennek. Ha tehát a teher nem egyenlően oszlik el, akkor könnyen belátható, hogy az egyik (17) tengely kisebb, a másik pedig nagyobb mérvű elmozdulást szenved, mint egyenlő tehereloszlás mellett szenvedne. A (20, 20) kiegyenlítő rudak középpontjainak elmozdulása a (17, 17) tengelyek különböző elmozdulásainak középértékével lesz egyenlő. Ilytíiódon a mérleg által mutatott jelzés a kettős teherkiegyensúlyozó szerkezetek különböző elmozdulásainak középértéke fog lenni. A (12) rúgó egyúttal virtuális csuklót képez a (20, 20) kiegyenlítő rudak, valamint a (11) rúd és (10) fogasléc között, mely utóbbi a jelzőhengert hajtja. A találmány szerinti mérleg fokozott pontossága és az a nagy szabadság, amely- -lyel a mérleg egyik helyről a másikra vi-