67979. lajstromszámú szabadalom • Gázalakú, folyékony, vagy szilárd halmazállapotú tüzelőanyaggal való tüzeléssel, vagy elektromos árammal, vagy vízgőzzel való fűtéssel bíró fűtőtest

2 -találmánynak megfelelő fűtőtest van bemutatva és pedig: az 1. ábrán függélyes metszetben és a 2. ábrán vízszintes metszetben, míg a 3—9. ábrák a találmány tárgyának más foganatosítási alakjait tüntetik föl. Az (a) fűtőtest a (b, c) kettős köpenyből áll, mely a csekély szélességű, szűk folyadékteret képezi. Az (a) fűtőtestben, gázfűtés esetén, a (d) gázelvezetőcső excentrikusan, azaz a fűtőtest egyik oldalán van elhelyezve úgy, hogy a belső légtér nem oszlik részekre. A meleg bevezetése pl. a fűtőtest alsó részén elrendezett (f) lángzó segélyével történik úgy, hogy a folyadékot a lángzó lokálisan erősen fölmelegíti. A meleg bevezetése tehát oly ragy hőfok mellett történik, hogy a melegbevezetőhelyen a folyadék nagyfokú fölmelegedése következik be és ezzel a folyadék erős fölhajtó hatása és erőteljes keringése van biztosítva a szűk folyadéktérben. A fűtőtest, gázfűtés esetén, amint az 1. ábrán látható, a fűtendő helyiségben van elhelyezve és a tulajdonképeni (g) füstgázelvezetőcső közvetlenül oldalra vezethető úgy, hogy a fölmelegítendő levegő fölhajtó hatását és fölszállását a fűtőtestben semmiképen sem akadályozza. A találmány tárgyát képező fűtőtestet még inkább tökéletesbíthetjük azzal, hogy a fűtőtestnek a kettős köpennyel képezett szűk folyadékterét, fölső és alsó végén, kiszélesbített körülfutó szegéllyel látjuk el, hogy a fűtőtestben a fűtőfolyadék külön körülfolyását biztosítsuk. A fűtőfolyadék eme, így elért jobb körülfolyása azonban még azzal is fokozható, hogy az elipszisszerű keresztmetszetű fűtőtest szűk folyadékterét, a fönt és lent alkalmazott kiszélesbített szegélyen kívül, az ellipszis nagy tengelyének végpontjaiban elrendezett, átmenő kibővüléssel látjuk el úgy, hogy a folyadéktér itt nagyobb keresztmetszetű, mint az ellipszis széles fölületei által határolt térrész. Ilyen foganatosítási alak van a 3. ábrán függélyes hosszmetszetben, a 4. ábrán a 3. ábra A—B vonala mentén vezetett vízszintes és az 5. ábrán a 3. ábra C—1> vonala mentén vezetett függélyes metszetben föltüntetve. Amint ezekből az ábrákból látható, az (a) fűtőtest, úgy mint az 1. és 3. ábrákban megfelelő foganatosítási alaknál, a (b, c) kettős köpennyel alkotott és egyik oldalán a (d) füstelvezetőcsővel keresztülszelt szűk folyadéktérrel van ellátva. E szűk folyadéktér már most, a találmány értelmében, a fűtőtest fölső és alsó végén, amint az 5. ábrán látható, kiszélesbítelt (h) szegélybe megy át, hogy ezzel a fűtőtestben a fűtőfolyadék jó keringését biztosítsuk. Hogy a fűtőfolyadék eme így elért jó keringését még inkább javítsuk, a folyadéktér, a fölső és alsó végén elrendezett kiszélesbített (h) szegélyen kívül még, mint a 4. ábrán látható, az elliptikus keresztmetszetű fűtőtest ellipszisének nagy tengelye végpontjaiban elrendezett és mint a 3. ábrán látható, [átmenő (i) kibővítéssel is el van látva úgy, hogy a folyadéktér itt nagyobb keresztmetszetű, mint az ellipszis széles fölületeivel határolt (j) térrész, ami a fűtőfolyadéknak a fűtőtestben való élénk keringésére még fokozottabb alkalmat ad és ezzel igen hatásos melegátvitelt biztosít. Ha az (a) fűtőtest, pl. olyan vasúti kocsikban kerül alkalmazásra, melyek részben gőzzel, részben elektromos árammal működtetett vonalszakaszokon futnak, vagy más olyan helyen, ahol a többféle fűtőeszközzel való fűtés indokolt, a (d) gőzelvezetőcső körül lévő teret, a 6. ábra szerint úgy ki kell bővíteni, hogy e cső körű1 elektromos (k) fűtődrótspirálist stb. lehessen elrendezni. Ezáltal egyszerűen érjük el azt, hogy a fűtőtest fűtését vagy gőzzel, vagy az elektromos árammal, vagy egyidejűleg mindkettővel eszközölhetjük. Lehet azonban az (a) fűtőtestet, mint a 7. ábrán látható, az egyik oldalon a gáz-, vagy gőzfűtéshez való (d) elvezetőcsővel, a szemköztfekvő oldalon pedig, az elektromos fűtés fölvételére, egy második, (1) csővel is fölszerelni úgy, hogy tehát ennél a fűtőtestnél is a fűtés vagy gázzal, ill. gőzzel vagy elektromos árammal történhetik, és pedig minden lehető összetételben, pl. egyidejűleg