67970. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képeknek távolba való átvitelére

— 3 — készülékek kiviteli alakjai vannak ismertetve. Az L ábra a mozgás görbét mutatja; a 2. ábra az adó és vevő vázlata a találmány egy kiviteli alakja részére. A 3. ábra az adó hosszmetszete. A 4. ábra a tükrök egyikének keresztmetszete. Az 5. és 6. ábra más részleteket mutat. A 7. ábra a megszakító áramok részére alkalmazott áramfejlesztő vázlata. A 8. ábra az áramgörbe vázlata. A 9. ábra a tükör elrendezésnek egy másik kiviteli alakja. A 10. ábra a tükrök működési módjának vázlatos távlati képe. A 11. ábra oly kiviteli alakot mutat, mely egyetlen, két különböző síkban rezgő üreges tükörrel van fölszerelve. A 2—6. ábrákban a (T) adókészüléket és az (R) vevőt egy visszaverőcső köti össze. Az adó egy kamrából áll, mely az (1) tárgylencsével van ellátva; az utóbbi a (2) és (3) tükröket tartalmazza. A (2) tükör igen gyorsan rezeg oly tengely körül, mely merőleges a rajz síkjára, míg a (3) tükör lassabban rezeg oly tengely körül, mely a rajz •síkjában fekszik és a (2) tükör tengelyére merőleges. Ezen eszközök segélyével az (1) lencse által előidézett kép elemei egymásután zeg-zug vonalban egy, az (5) visszaverőcső nyílásában elrendezett (4) lencse gyújtópontjához vitetnek át, mimellett a (4) lencse a képpontban összejövő sugarakat párhuzamossá teszi. A vevőben két hasonló (6, 7) tükör van elrendezve, melyek a (2, -3) tükörrel szinkron rezgést végeznek és egy, a visszaverőcsőből kiinduló sugarat vetnek a megfigyelő szemébe. Ehelyett természetesen egy kamra vagy vetítőkészülék lencséje is alkalmazható. A tükrök illető részeinek szinkron rezgése rezonancia által idéztetik elő és oly elektromágnesek által tartatik fönn, melyek ugyanazon forrásból kapják az áramot. Ez az áram a tükörpárok egyike részére megszakított áramot, a másik részére váltakozóáramot, vagy egyidejűleg megszakított és váltakozóáramot képezhet, mely esetben nem szükséges mindegyik tükörpár részére külön áramkört elrendezni. Minden egyes tükörpár részére való áram megszakításainak vagy váltakozásainak száma megfelel a tükrök önrezgési periódusszámának. A rezgő rendszerek részére való rezonanciasszabályozás elve egy szükséges előföltétel a szinkronizmus elérésére, mely a pontos képátvitelhez elengedhetetlen. A mozgások továbbá minimális energia alkalmazása mellett történnek, ami nagy jelentőségű. A rendszer leglényegesebb előnye azonban abban áll, hogy a szinkronizmus ily módon önmagát szabályozza ; ha ugyanis a tükrök valamely külső erő által szabályos mozgásukból kitéríttetnek, akkor azok magukra hagyva, közvetlenül ismét a szinkron mozgást veszik föl. Ily módon egy közös központból korlátlan számú hely szabályozható és ellenőrizhető. A rajzon mindegyik adó vagy vevő hely részére két tükörcsoport tételeztetett föl. Azonban egyetlen tükör is alkalmazható. A tárgylencse pl. üreges tükörrel helyettesíthető, mely egyidejűleg két egymásra merőleges síkban rezeghet, amennyiben kardanikus csuklót alkalmazunk. A kép fölbontására és újbóli összeállítására más eszközök is használhatók. A találmány e részének lényege abban áll, hogy a kép fölbontására és újbóli összeállítására használt rezgésmozgások oly módon vannak hangolva, hogy a rezgőtestek önrezgésével rezonanciában vannak. A gyorsan rezgő (2) és (7) tükrök nem polarizált horgonyokkal fölszerelt elektromágnesek segélyével megszakított áram által hajthatók, míg a (3) és (6) tükrök polarizált horgonyú elektromágnesek segélyével váltakozóáram által hajtatnak. A gyorsan rezgő tükrök mozgását azon kis áramlökések tartják fönn, melyeket a 8. ábrán az áramgörbe kis csipkéi jeleznek és amelyek az árammegszakításokat mutatják; az áram váltakozásai nem befolyásolják az említett mozgást. Ellenben a lassan rezgő tükrök polarizált horgonyait csak az áramirány váltakozásai befolyásolják, miért is e horgonyok rezgése szinkronizmusban van