67969. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a levegő melegmennyiségének mérésére

- 2 — melegéből (kötött meleg) áll, melyek közül a szabad meleg csak a száraz hőmérő hő­mérsékletétől függ úgy, hogy a száraz hő­mérőnek mellőzése megengedhetlennek lát­szik. Hogy azonban a találmány tárgya mégis kivihető, a következőkből tűnik ki: Eddig ís a levegőnek összmelegét egy száraz és nedves hőmérő egyidejű haszná­lata és egy közép barometerállás föltevése mellett következő képletből lehetett kiszá­mítani : WE = 0,306t + 0-603 [f' — 0 64 (t-t')] mely képletben: t a száraz hőmérőn leolvasott hőmér­séklet C°-ben, t' a nedves hőmérőn leolvasott hőmér­séklet C°-ban, f' az egy táblázatból veendő és t'-nek megfelelő nedvességmennyiség g/m3 -ben. A melegmennyiségnek ilymódú meghatá­rozása eszerint különböző hőmérőkön két leolvasást igényelt és azonkívül az (f) ér­téknek egy táblázatból való fölkeresését és végre a kiszámítást a fönti képlet szerint. Ezen eljárás, hosszadalmas volta miatt, a gyakorlatban ugyan nem használtatik, de jelen esetben a találmány lényegének el­magyarázására előnyös. Szorzás és összevonás révén a fönti kép­let következő alakba hozható: WE = 0"306t — 0'386t + 0-388t' + 0"603f' = = 0,386t' + 0,603f' — 0,08t. Ezen utolsó egyenlet jobb oldalának első és második tagja t'-nek egy-egy függvényét mutatja, illetve ezek a nedves hőmérő hő­mérsékletétől egyedül függnek, míg a száraz hőmérőtől függő utolsó (0,08t) tag aránylag csekély értéke miatt teljesen el­hanyagolható, vagy minthogy oly mérések­ről van szó, melyek a szobahőmérsékletet megközelítik, mint állandó érték vehető föl. Ezek után következő képletet kapjuk.* WE = f,(t') + fa (t') + C mely képletből t' különböző értékének be­helyettesítésével a melegegység beosztást a nedves hőmérő részére kiszámíthatjuk. : tly módon már meglehetős pontos érté­keket kapunk és a még jelenlevő pontat­lanságok onnét származnak, hogy a fönt megnevezett képlet csak egy megközelítő képlet, míg más de körülményesebb úton egy egészen pontos beosztást kaphatunk. A rajzon a találmány tárgyának több foganatosítási alakja van föltüutetve. Az 1. ábrán kalorimeter gyanánt kiképezett nedves hőmérő. A 2. és 3. ábrán ugyanaz egy száraz hő­mérővel összekötve látható. Az 1. ábra szerint (a) egy egyszerű hő­mérő, melynek alsó része szokásos módon pl. (e) homályos üveggolyó vagy nedves posztódarabburkolat révén nedves hőmérő gyanánt van kiképezve és mely a föllépő elgőzölögtetés folytán csekélyebb hőmérsék­letet mutat, mint a környező levegő hő­mérséklete. A hőmérő jobb oldalán hőmér­sékletfokok szerint beosztott beosztás van, baloldalán pedig a találmány szerinti me­legegységek szerint beosztott (c) beosztás van elrendezve, mely a levegőnek font le­írt, vagy más alkalmas módon kapott össz­melegét közvetlenül mutatja. Ennélfogva ezen új készülék száraz golyóval közönsé­ges hőmérő, és a homályos golyónak meg­nedvesítése után nedves hőmérő gyanánt, illetve első esetben kalorimeter gyanánt használható, utóbbi esetben pedig a leve­gőnek összmelege leolvasható. Egy ily módon kiképezett nedves hő­mérő emellett, mint a 2. ábrán látható, egy száraz hőmérővel köthető össze, mely­nél a szokásos hőmérsékleteken kívül egy melegegységek szerinti beosztás is van el­rendezve, mely a hőmérsékletnek 0.306 számmal, illetve a száraz levegő specifikus melegségének szorzatából határoztatott meg és ennek folytán a száraz levegőben tar­talmazott meleget, illetve a levegőnek sza­bad melegét adja meg. Ily módon ezen készülékkel a szabad, valamint az össz­meleg közvetlenül leolvasható és e kettő­nek a különbségéből a kötött melegmennyi­ség is könnyen megállapítható. A 2. ábrán látható foganatosítási alak­nál (d) a száraz és, (f) a nedves hőmérő, ••uiáiií,,. . • f * - ' -ja. £ "Üt J. . JiA j t . „ * ^ .aíí -

Next

/
Oldalképek
Tartalom