67960. lajstromszámú szabadalom • Légtúlhevítő berendezés kemencék és hasonlók számára
a (28) csavarszögek fölvételére, melyek az «gész berendezést szilárdan a (29) tüzelőajtó belső oldalához foglalják. A karima •olyan széles, hogy az ajtó belső oldala és a szekrény (12) homlokfala között egy (30) előmelegítőkamra képződik, melybe a fölhevítendő levegő az ajtó (301 ) kivágásain lép be. A levegő ezen kamrában a szekrény fölhevített fémfölületeivel jön érintkezésbe es már itt jelentékeny mértékben fölmelegszik, mielőtt a függélyes (11) közfalak közötti alsó csatornákon áthaladna. A hevítőbe vezetendő levegő mennyiségének szabályozása céljából, ami az ilyen berendezéseknél igen fontos, két (31, és 32) tolóka van alkalmazva, amelyek a (12) fal homlokoldalán alkalmas módon tartott és vezetett lemezekből állnak. A tolókák olyan mélyen nyúlnak lefelé, hogy a függélyes <11) és vízszintes (6) közfalak közötti csatornákat — melyeken a levegő bevezettetik — majdnem teljesen elzárják, mimellett a hátsó (32) tolóka az elülsőnél rendszerint mélyebben nyúl lefelé. Mindkét tolóka rövid függélyes (33) hasítékokkal van ellátva a rövid (34) fejes csavarok fölvételére, melyek a (12) homlokfalba nyomulnak és a tolókákat függélyes irányban vezetik. A (32) tolóka görbevonalú (35) kivágással van eliátva a (36) bütyök fölvételére, mely az üreges (37) tengelyre van szerelve, míg ez utóbbi a (12) fal (38) csapjára van ágyazva és egy (39) kereket hord, melynek elforgatása alkalmával a bütyök a tolóka (35) kivágásában elfordul és a (32) tolókát megemeli vagy lesülye3zti, úgy, hogy ez utóbbi a szükséghez képest több vagy kevesebb levegőt bocsát a (6) és (11) falak közötti bevezető csatornákba. Az elülső (31) tolókának fölső, megkeskenyített vége egy (40) konzolt hord. A hevítő (12) homlokfalából a (40) konzol alatt a (41) kar áll ki, mely a két tolóka (42) hasítékain nyúl át, ahol ez utóbbiak hossza úgy van megszabva, hogy a tolókák a kívánt függélyes mozgást végezhessék. A (40) és (41) konzolok között a fujtató'szerű (43) termosztat van elrendezve, mely higannyal vagy más, a hő hatása folytán kellően kiterjeszkedő anyaggal van töltve, hogy a hőhatás a tolókát automatikusan hozza működésbe. A cél ugyanis az, hogy a hevítőbe bocsátott légmennj'iség arányos legyen azzal a hőfokkal, amelyre a levegő a berendezésben fölhevíttetett, vagyis ha a berendezés teljes üzemben van, akkor több levegő áramoljék be, mintha a tűz még csak égni kezd vagy kialvóban vau, vagy ha a hőfok a külső levegő normális hőfoka azon szélső hőfok között fekszik, amelyet a berendezés a legerősebb hevítéskor elér. Minthogy a termosztat hőhatás alatt jöa működésbe és ezzel arányosan terjeszkedik ki, a tolókát a berendezés fölmelegedése közben mindaddig emelni fogja, míg a bebocsátó nyílás a lehető legnagyobb nem lesz. A termosztat alsó vége a (41) kar furatán átmenő (421 ) csappal, fölső vége pedig egy (421 ) rúddal van ellátva, mely a (40) konzol furatán, továbbá a (12) fal fölső karimájának és a szekrény fölső részének furatain áthaladva, a (431 ) csavaros süvegbe nyúl. A süveg a csavarmeneteken fölemelhető vagy lesülyeszthető, illetve beállítható, hogy a termosztat mozgásainak határát szabályozza. A termosztátnak fölfelé való mozgása akkor szűnik meg, midőn a (42) rúd a süveg födelének belső oldalához ütközik. A hevítő berendezés megindításakor, vagy ha a berendezésen áthaladó levegő aránylag hideg, célszerű a kézzel működtetett tolókát használni a levegő beáramlásának szabályozására. Ha azután az önműködő tolóka működésbe kezd jönni, akkor a kézi tolóka legfölső helyzetébe emelhető úgy, hogy ettől kezdve a szabályozás automatikus lesz. A 6., 7., 8 és 9. ábrán föltüntetett módosításnál a (44) szekrény minden lényeges tekintetben hasonló az 1 szekrényhez, ami a külső alakot illeti, azonban itt a haránt-és függélyes közfalak némileg másként vannak elrendezve," mimellett a levegő legnagyobb részben a szekrény elő- és hátrészéből előre és hátra vezettetik és végül fönt elrendezett kibocsátó nyílásokon át távozik el. A vízszintes (45) terelő lemez
