67959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő túlhevítésére

kamrákban a kiáramlási helyig fokozatosan kiterjeszkedik. A levegő ugyanakkor oly fölületek között áramlik, melyeknek hőfoka a beáramlási helytől a kiáramlási helyig folyton emelkedik. A kísérletek azt mutatták, hogy a levegő, mialatt a túlhevítőn áthalad, annyira fölhevül, hogy hőfoka a kiáramlási helynél a 370—480° C-t megközelíti és a közönséges gázok gyuladási hőfokát eléri. A tapasztalatok szerint azt az eredményt csak úgy tudjuk elérni, hogy az eljárás gyakorlati végrehajtásánál a levegőt a túlhevítőbe való bevezetés előtt magas hőfokra hevítjük, mivel a levegőnek a kemencében, illetve a bevezetés előtt való fölhevítése alkalmával a benne lévő összes nedvesség eltávozik, közömbösíttetik vagy gázzá alakul, mely a túlhevítőn a leírt módon való áthaladása közben tovább hevíttetik és, ha a kályha már teljes hatásfokkal dolgozik, a gyuladási hőfokot éri el midőn a tüzelőhely fölött az égéstermékkel találkozik. Visszatérve a rajzokra, melyek az eljárás végrehajtására alkalmas berendezéseket tüntetnek föl, az (1) túlhevítő szekrény (1. ábra) hátul keskenyebb, mint elől, vagyis hátsó részétől előrésze felé kiszélesedik. A szekrény oldalai befelé folytatódnak és (2) közfalakat alkotnak, melyek a szekrény fölső lapjával egy darabba vannak egyesítve a többi tűzfalakkal együtt, melyek alább vannak leírva. Ez az elrendezés mindenesetre előnyös, azonban magától értetődik, hogy a túlhevítő több darabbal is állhat és pl. az egyik darab a fenéklapot és az azzal egy testet képező falakat foglalhatja magában, míg a másik darab a födőlap, melynek körvonalai úgy vannak megállapítva, hogy a lap az összes falakat elfödje és azokkal a kívánt kamrákat és tereket létesítse. A (2) faiak a szekrény közepe felé irányulnak oly módon, hogy a szekrény hátsó falával együttesen körívalakú (3) kamrát alkotnak, mely a túlhevítő hátsó végének egész szélességére kiterjed. A (3) kamra átellenes végein a (4) bebocsátónyílások yannak kiképezve, melyek alsó oldalukon a kemence (6) fölső lapjának nyílásain átnyúló (5) csavaros hüvelyeket hordanak. A (3) kamrával a (7) résen át egy másik (8) kamra közlekedik, mely a (2) és (9) falak között foglal helyet és a (3) kamráénál jóval nagyobb térfogattal bír/ A (8) kamra egy további (10) kamrával közlekedik a (11) réseken át, melyek a (9) falak külső végei és a (12) falak között foglalnak helyet, ahol ez utóbbiak a szekrény oldalfalainak nyúlványait képezik. A (12) falak végei nem érnek egymással össze, hanem közöttük a (7) réssel egy vonalban fekvő (13) rés marad, mely azonban a (7) résnél nagyobb terjedelmű és (10) kamra is nagyobb térfogatú a (8) kamránál. Más szavakkal a (3, 8) és (10) kamrák térfogata fokozatosan növekedik, mimellett megjegyzendő, hogy a (11) rések, melyeken át a levegő (8) kamrából a (10) kamrába jut, szintén nagyobb terjedelműek a (8) kamrába vezető résnél, aminek célja a berendezés működési módjának leírásánál lesz ismertetve. A szekrény (14) kibocsátó végében egy sor fal van elrendezve, melyek közül a három szélső (15) fal körülbelül egyenlő hosszú, míg a többi (16) falak hossza, mint a rajz mutatja, a szekrény közepe felé fokozatosan növekedik. Ez utóbbi falak (16) belső végei el vannak hajlítva, kivéve a középső falat, melynek (15) belső vége kétágúan vagy Y-alakban van kiképezve. Mindezen falak (17) csatornákat alkotnak, melyeknek hossza természetszerűleg azon falak hossza szerint változik, amelyek a csatornákat határolják. -Mint a 2. ábra mutatja, a túlhevítő, a kemence fölött van elrendezve oly módon, hogy kivezető nyílása a (19) tüzelőtér fölött fekszik. Ebből viszont szükségképen következik, hogy a szekrénynek kibocsátó vagy homlokvége magasabb hőfokú, mint bármely más része és hogy a szekrény hőfoka mellső végétől hátsó végéig fokozatosan csökken. Ez a hőfokcsökkenés annak az elhelyezésnek az eredménye, amellyel a készülék