67949. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízalatti áramvonal-távíráshoz vagy távbeszéléshez fémes testtel bíró hajókon
fc^ísr^ - ^ y T T r . Megjelent 1915. évi augusztus lió 37 -én . MAGY. KIR. SZABADALMI ffll f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67949. szám. VII/j. OSZTÁLY. Berendezés vízalatti áramvonal-távíráshoz vagy távbeszéléshez fémes testtel biró hajókon. SIGNAL GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1913 február hó 10-ike. Elsőbbsége 1912 február hó 12-ike. Ismeretesek már oly berendezések, melyeknél a vízbe vagy a földbe sülyesztett, elektródák gyanánt, szolgáló fémlemezeken át, a környező közegbe egyenáramú vagy váltóáramú villamos energiát vezetnek oly célból, hogy nagyobb távolságra fémes vezeték nélkül lehessen jeleket átvinni. Ezen berendezések foganatosításánál egyes esetekben az elektródákat a közegben egymáshoz képest különböző mélységekben is rendezték el. Az ily elrendezések ^működési módjának vizsgálatánál kitűnt, hogy elsősorban az alkalmazott áramok indukciós hatása jutott érvényre, amint az az elektródák alakjából és kiterjedéséből, valamint azok szerelési módjából következik. Ha szórványos esetekben meg is történhetett, hogy a jelátvitel eredményes voltában az áramvonalhatásnak is része volt, mégis soha tudatosan nem törekedtek ezen hatás kihasználására, sőt talán e hatás hasznos voltát sem ismerték föl. Ha normális körülmények között tiszta áramvonalhatással kell dolgozni, akkor ezen célra az egyenáram a legalkalmasabb energiaalak. Gyakorlati okoknál fogva azonban nem szabad egyenáramot használni azon esetben, ha az elektródák közelében nagyobb fémtömegek vannak, mint pl. vízalatti áramvonaltávirásnál, vagy távbeszélésnél fémes testtel biró hajókon. Ez esetben egyenáram használatánál a hajótest rövidre záró hatása oly naggyá válik, hogy a távhatás számára áramvonalak már nem maradnának. Váltóáramok használatával és ezek frekvenciájának növelésével ez a rövidrezáró hatás ugyan majdnem kizárható, a frekvencia azonban nem növelhető határtalanul, minthogy a tengervíz meglehetős nagy vezetőképessége különösen magas frekvenciájú áramok továbbítását lehetetlenné teszi. Az ezáltal megadott határok között már most közepes frekvencia alkalmazandó és pedig úgy, hogy a szokásos méretű vashajóknál másodpercenkint kb. 5000 periódusu frekvenciakörlet elegendőnek mutatkozzék. Arra nézve már most, hogy ezen energiával nemirányított áramvonalhatást érjünk el, az elektródák viszonylagos elrendezése döntő. Az elektródák elhelyezése vízszintes síkban, mely hajóknál alkalmazandó volna, nem foganatosítható, mert ekkor irányított távhatás lépne föl. Ezért a találmány szerint az említett célra az elektródákat egymás fölött helyezzük el és ezzel a távhatás irányításának és egyidejűleg a hajótest rövidre záró
