67934. lajstromszámú szabadalom • Hasítékvezérléssel dolgozó, ellendugattyús égési erőgép

menet befejeztéig a hengerből ismét kiszoríthatnék. A (b) hasítékok helyett az előkipuffogás számára külön szelepeket lehet alkalmazni, melyek közvetlenül a munkahengeren vannak elrendezve. Az előkipuffogás vezérlőszervei gyanánt továbbá tolattyúk jönnek tekintetbe, melyek úgy, mint a szelepek a gép menetirányának megfordításánál a tulajdonképeni kipuffogónyílások szabaddá tétele előtt az expandáló gázok kilépését megengedik. Az összes esetekben, a továbbiakbaü leírt kiviteli példáknál is, az előkipuffogást vezérlő szervek beállítása akár közvetlenül kézzel, akár a gép átkormányzó szerkezete segélyével történhetik úgy, hogy utóbbi esetben az összes részek ugyanazon vezérlőszerkezet által működtethetők. A mozgás átvitelére mechanikai szerkezetek, folyadékok vagy gázok használhatók. Bizonyos esetekben a henger gyöngítésére való tekintettel célszerű külön segédkibocsátónyílásoknak a hengerfalban való alkalmazásáról lemondani és az előkipuffogás számára már meglévő szerveket fölhasználni. A 10. ábrán példaképen föltüntettük, hogy hogyan lehet ezen kettős célra az indító nyomólégszelepet fölhasználni. Az (f) szelepet a (h) rudazat mechanikailag vezérli; ez a rudazat egy kézi emelő útján három helyzetbe és pedig az indításnak, előremenetnek és hátramenetnek megfelelő helyzetbe hozható. A rajzon az utóbbi eset van föltüntetve. A szelep jóval az (e) beömléseknek az alsó dugattyú által való szabaddá tétele előtt nyit. Ezáltal az előkipuffogó fáradt gázok a szeleporsóv'al összekötött dugattyús tolattyú furatain át az (i) vezetékbe és onnan a főkipuffogó csatornába áramlanak. Ha a (g) vezetékből a hengerbe nyomólevegő vezetendő, az (f) szelepet jobban fölemeljük úgy, hogy ezen fölső végállásában az (i) fáradt gáz vezetéket zárja. Az előkipuffogás vezérlésére való segédszervek alkalmazásáról lemondhatunk, ha a beömléseket a kibocsátónyílások kellő mértékű szabaddá tételéig elzárjuk. Ez példaképen a 11. ábrán látható géppel érhető el, melynél az (e) bebocsátó hasítékokat körülvevő gyűrűs tér és a főtöltéstartály között a (j) elzárószerv van elrendezve, •mely az előremenetnél állandóan nyitott helyzetben van, míg fordított mozgásiránynál a dugattyúk munkalökete alatt csak akkor nyit, ha a fölső dugattyú a kiömlési nyílásokat annyira szabaddá tette, hogy a hengergázok nyomása legalább is a töltés feszültségére csökkent. A gép továbbá a találmány értelmében oly módon is működtethető, hogy a menetirány megfordításánál a be- és kiömlést fölcseréljük. Egy ily módon dolgozó gép van a 12. ábrán föltüntetve. A visszamenetnél az öblítő levegő a (d) tartályból a (k) csövön és az egyébként a kibocsátást végző (a) nyílásokon át a munkahengerbe áramlik, melyből a fáradt gázok az (e) hasítékokon és az (m) vezetéken át távoznak. Az előremenetnél az (n) zárószerkezet a pontozottan rajzolt helyzetben van, amikor is az öblítőlevegő közvetlenül az (e) beömlésekhez áramlik, míg a fáradt gázok az (a) nyílásokon át a kipuffogó vezetékbe távoznak. A menetirány megfordításánál az előkipuffogás azáltal is érhető el, hogy egyik dugattyút az elősietési szög megváltoztatása által eltoljuk, amennyiben pl. o forgattyút eltoljuk vagy excentrikusan ágyazott csapjainak helyzetét megváltoztatjuk. A forgattyú eltolása pl. oly módon eszközölhető, hogy a forgattyútengelyt megosztva képezzük ki és két egymáshoz képest eltolandó részt egy hüvellyel kapcsolunk össze, mely az egyik résszel el nem forgathatóan, de hozzá képest tengelyirányban eltolhatóan van összekötve, a másik résszel pedig csavarmenetesen kapcsolódik úgy, hogy a hüvely eltolása által a tengelyrészek egymáshoz képest elforognak. A dugattyúeltolás egy másik módjánál a forgattyúcsap pl. a forgattyúban, illetve forgattyúkorongban excentrikusan van ágyazva és ket helyzetbe forgatható el, melyek távolsága az elősietési szög kétszeresének felel meg. A gép az egyik helyzetében a fő-