67916. lajstromszámú szabadalom • Készülék villamosáram, gáz és vízfogyasztási költségek és más hasonlók kiszámítására
- 9 -<197) szegmentet visszafelé forgatjuk, a <198) kiugrás a (172) emeltyűt fölfelé magával viszi. A (172) emeltyű (173) szegmentje a (24—26) és (24a—26a) közkerekeket, mint már ismertetve volt kiiktatja {la, 2a és 4. ábra). A fölfelémozgásnál a <177—179) és (180) kilincsek (3. ábra) a hozzájuk tartozó fogaskerekekkel kapcsolaton kívül kerülnek, mikor is azoka(211d) és (211b) rúgók hatása alatt a 0 helyzetbe csattannak vissza. Ezen visszacsattanás befejeztével a (199) emeltyű a (202) emeltyűt szabadonbocsátja. A (202) emeltyű visszakerül a 4. ábrában föltüntetett helyzetbe úgy, hogy a (177—180) kilincsek ismét a hozzájuk tartozó kerekekbe kapaszkodnak. Ezáltal a (2 — 4) és (17—19) számtárcsák az újabb műveletre készen állanak. A (104) forgattyú visszafeléforg ttásánál a <220) kerékmű az (1) tengelyt forgatja, a (103) tengelyt azonban nem; ennek visszafelémozgását egy (221) tengelykötés segélyével eszközöljük (lb, 2b ábra), mely jobbraforgásnál a (103) tengelyt magával viszi, balraforgásnál azonban lerézselések által kiiktattatik, és csak az (I) tengelyt .állítja el. A (142 — 146) számtárcsák és a (158— 162) számtárcsák (0) helyzetbe való visszahozása a következő módon eszközöltetik. Mindegyik (157) közkeréken egy (212) menesztő van kiképezve. (2b és 7. ábra) melyre •egy a (156) tengelyre rugósan megerősített <214) kilincs hat. A (157) közkerekeknek a <142 —146) számtárcsák segélyével való elállításánál a (212) menesztők, ha a (214) kilincsekbe ütköznek, azokat egyszerűen lenyomják és fölöttük átsiklanak. Egy az (1) tengelyen szilárdan helyetfoglaló fogaskerékkel egy kis (215) fogaskerék kapcsolódik, mely utóbbi egy a (156) tengelyen elrendezett fogaskerékkel működik össze. A <104) forgattyú segélyével az (1) tengelyre átvitt első forgás a (215) fogaskerék segélyével a (156) tengelyre vitetik át. Az ezen tengelyen megerősített (214) kilincsek a (212) menesztők alatt egyszerűen elsiklanak. A második, vagyis visszaforgatásnál a (214) kilincsek azonban már beleütköznek a (212) menesztőkbe és a (157) fogaskerékkel még kapcsolatban álló (158—162) számtárcsákat a (0) helyzetbe hozzák vissza. A (142—146), valamint (164—168) számtárcsákon a K. 2 50 bérletösszeg állva marad, mert ez nem változik, és ezért nem kell, hogy mindig újból beállíttassék. Ha azonban egy más összeget akarunk bérletösszegként beállítani, úgy ez a (151—155) emeltyűkkel eszközlendő. A (44—55) lépcsőstárcsáknak a (791 —901 ) csapokkal szembenálló szektorai (0) helyzetébe való visszahozása céljából a (44—46— 48—50—52—54) lépcsőstárcsákon (216) csapok vannak elrendezve, melyek a (44—55) lépcsőstárcsáknak a (21—23) számtárcsák által való forgásbahozatalánál a (217) emeltyűt magukkal viszik (7. ábra). Ha már most a (2—4) számtárcsák (24—26) közkerekei, valamint a (21—23) számtárcsák (24a—26a) közkerekei a (172) kéziemeltyű (173) szegmentje által ki kapcsoltatnak, a (21—23) számtárcsák, valamint a velük fogaskerékáttevéssel kapbsolatos (44 -55) számtárcsák akadálytalanul foroghatnak. A (217) emeltyűkkel kapcsolatos (218) rugók a (216) bütykök segélyével a (44-55) lépcsőstárcsákat addig viszik magukkal, míg csak e (217) emeltyűk a (219) akasztópeckekbe nem ütköznek, amivel az illető szektor (0) állása már el is van érve. A (44—55) lépcsőstárcsáknak ezen az illető szektorok (0) helyzetébe való forgása azonban a (21—23) számtárcsákkal is közöltetik, amelyek ugyancsak a (0) helyzetbe kerülnek vissza. Nem közöltetik ez a mozgás a (2—4) számtárcsákkal, mivel a (24—26) és (24a— 26a) közkerekek a (172) emeltyű (173) szegmentje által kikapcsoltattak. Ha a (44—55) lépcsőtárcsák a (181) és (182) emeltyűk által elállíttattak, a (217) emeltyű csak 1 tizedfordulatnak megfelelő darabon fordul el, azután a (216) bütyökről lecsúszik és egy további tizedfordulatra a szomszédos bütyökre kerül és így tovább. A (181) és (182) számtárcsáknál a (0) állásba való visszahozásról nem történt gondoskodás, mert a szorzás többnyire ugyanazon tényezővel történik, miáltal az újból
