67885. lajstromszámú szabadalom • Gép palackok vagy más tartányok kupakolására

vastagságának megfelelő távolságban áll •egymástól. Az egyik (alsó) görgő kerülete (36) kivágással van ellátva, mely legalább •oly széles, mint a munkadarabszalag úgy, hogy a munkadarabszalag csak időközönkiat vezettetik előre, habár a kivágással ellátott görgő forgása folytonos. Mint látható, a munkadarabszalag a csákozó berendezésen áthúzatik. Az áthúzás előnyösebb, mint a szalagnak a csákozóberendezésen való áttolása, amint ez a régebbi szerkezeteknél történt. Az állványzatfej mellső oldalán két (37) ollószár van elrendezve, mely ismert módon arra szolgál, hogy az állványzatfejből kiálló, kicsákozott szalagrészt darabonként levágja. Ez az ollószerkezet tetszésszerinti módon hajtható. Ha a kupakok megjelöléssel, pl. a palackban tartalmazott árú minőségének, illetve eredetének megjelölésével, vagy kelettel (a töltés keletével) látandók el, akkor a jelzések a kupakok képezésével egyidejűleg állíthatók elő. E célra a (26) fenékdarabok matricák gyanánt szolgáló mélyítésekkel (vagy patricák gyanánt szolgáló kiemelkedésekkel) lehetnek ellátva, melyek megfelelő patricáját (illetve matricáját) a (20) dugattyú alsó végén lévő gumitest képezi. Azon (38) tengely, amelyen a föntemlített, a gép. főtengelyéről hajtott (8) csavarkerék van elrendezve, a (39) fogaskereket is tartja, mely a mögötte lévő (40) fogaskerékbe és az előtte fekvő (41) fogaskerékbe kapaszkodik. A (42) csap által tartott (41) fogaskerék, — mely csap a (25) csavarkupakok egyikéből nyúlik ki, — a (16) tengelyen lévő (43) fogaskerékbe kapaszkodik, miáltal a (16) tengely folytonos mozgást kap. A (40) fogaskereket tartó (44) Jengelyen továbbá két (45) fogaskerék ülj mely két (45a) fogaskerékbe kapaszkodik; az utóbbiakat a (38) tengely tartja, melyen a (39) fogaskerék ül. A (45a) fogaskerekek a (23) matricahengeren megerősített két (46) fogasgyűrűbe kapaszkodnak. A (45) fogaskerekek és a (46) fogasgyűrű közötti elrendezés ismert, vagy más célszerű módon olyan, hogy a fogasgyűrűk (és így a matricahenger is) időközönkint forgattatik, habár a fogaskerekek forgása folytonos. A (35) előrevezetőgörgők a (46) fogasgyűrűkről (vagy ezek egyikéről) a (47) fogaskerekek segélyével hajtatnak. A leírt gép a következőképen működik: Ha a csákozócső lefelé mozog, akkor a munkadarabszalagnak át nem tört része a cső alatt nyugalomban fekszik úgy, hogy a csákozócső lefelé való mozgása közben a szalagból köralakú (esetleg leszakítószárnynyal ellátott) kapszulamunkadarabot csákoz ki. Miután a csákozócső fölfelé kezd mozogni, a (20) dugattyú tovább lefelé mozog, mimellett az éppen kicsákozott kupakmunkadarabot azon (24) matricába nyomja be, amely éppen a csákozóberendezés alatt áll és amellyel a dugattyú alsó vége patrica gyanánt összeműködve, a kupakmunkadarabból sík kupakot képez. Amikor a patrica a matricában lefelé kezd mozogni, a megfelelő (26) fenékdarab a matrica fölső részében fekszik (hol a (28) rúgóknak a (27) rúdra kifejtett hatása által fogva tartatik), miért is a patrica által a matricában leszoríttatik. Ennekfolytán a lefelé fordított másik matricában a fenékdarab szintén lefelé lolatik, miközben az ezen matricában lévő, előzőleg képezett kupak egy palackfejre leszoríttatik, mely palackfejet az (5) támasz tartja az elzárószerkezetben. Közvetlenül ezután a (23) matricahenger egyik (33) kiugrása vagy sinje a (32) összenyomó (34) görgőit éri, miért is az összenyomó lefelé szoríttatik és a (29) gumigyűrűt összenyomja úgy, hogy az utóbbi a palackfejet körülvevő kupakfalat a palackfejben lévő horonyba vagy hornyokba nyomja. Miután a (20) dugattyú fölfelé mozgott úgy, hogy a dugattyú (valamint a (11) csákozócső) teljesen a munkadarabszalag fölött fekszik (mely szalag a föntleírt folyamatok alatt természetesen nyugalomban volt), a szalagot a (35) görgők bizonyos darabbal előrehúzzák, mire a föntleírt folyamatok megismétlődnek. A találmány értelmében foganatosított gépek, melyek természetesen a kupakoknak előzetesen dugókkal vagy hasonlókkal elzárt palackokra való fölhelyezésére is hasz-