67788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyaknak keramiai vagy tűzálló anyagok folyékony pépjéből való előállítására
2 -nem az őrlés ideje fonto3, hanem az, hogy teljesen finom port kapjunk. így pl. 0 005 mm. átmérőjű vagy ennél kisebb porszem már előnyösnek bizonyult. A rendkívül finom por alkalmazása által az előkészített pépet több rétegben vihetjük a formára, mely rétegek közül minden egyes nagyon vékony lehet és az egyes rétegek a kemencében egységes egésszé égethetők össze abban az esetben is, ha vegyileg egységes vagy egyszerű anyagokat használunk, melyek a kemencében még semmi megömlési jelenséget nem mutatnak. A finoman őrölt port a kötőanyaggal és annak oldószerével együtt péppé keverjük, melyet a fölviendő "rétegvastagság szerint többé-kevésbé hígítunk. Ha pl. zselatint veszünk kötőanyagnak, az oldószer célsze-* rűen víz lehet. Ha azonban pl. kollódium a kötőanyag, oldószerül éter, amilacetát vagy hasonló alkalmazandó. A formadarab előállítására a kész pépet a formára a kívánt vastagságban fölvisszük. Ezt pl. bemerítés, bevonás, leöntés, lepermetezés, beporzás által vagy hasonló módon létesíthetjük és a masszát a szükséges rétegvastagság elérése céljából egy vagy több rétegben vihetjük föl. Több réteg fölvitelénél célszerű a kész réteget egy kissé száradni hagyni, mielőtt a következő réteget fölvinnők. A tárgyak különösen egyenletesek lesznek, ha a maszszát több vékony rétegben visszük föl. Ajánlatos még a fölösleget a masszán mindig más-más irányban lefolyatni. Ily módon sikerül tárgyakat, sőt üreges testeket, mint pl. csövecskéket vagy hasonlókat Vio m m - és ennél kisebb falvastagságban is nagy pontossággal előállítani. Nagyobb és vastagabb falú tárgyakat ugyanilyen kényelmesen és könnyen állíthatunk elő. Ha.a forma elégethető vagy elpárologtatható anyagból áll, a massza száradás ntán a formát a formadarabbal együtt a kemencébe helyezzük, ahol azután a forma elég vagy elpárolog. Ha viszont oly formákat használunk, mint ez, tiszta égetett árú előállításánál igen célszerű, mely formák nem égnek vagy párolognak el, akkor a tetszőleges anyagból, pl. fából, fémből, keménygumimból vagy hasonlóból álló formát a massza fölvitele előtt könnyen olvadó vagy vegyileg oldható bevonattal látjuk el. Példaképen a formát folyékony paraffinba mártva, vékony paraffinhártyával vonjuk be. Erre a hártyára visszük föl azután a kerámiái vagy tűzálló anyagot a már megadott módon egy vagy több rétegben. A fölvitt anyag megszáradása után a formát és az égetendő árút kissé fölmelegítjük. A paraffin megolvad vagy elpárolog és a formadarabot könnyen kiemelhetjük és kiégetés céljából a kemencébe tehetjük. Ha a kerámiái massza olyan oldószerrel illetőleg kötőszerrel van összekeverve, mely a forma vékony bevonatát megtámadná, pl. ha a bevonat paraffin és a kerámiái massza benzollal van összekeverve, a paraffinbevonatot még egy második, pl. enyv- vagy zselatinréteggel vonjuk be, melyet az oldó vagy kötőszer nem támad meg. Ez a második bevonat a kerámiái maszszára tapad és az égetőkemencében elpárolog vagy elég. Ha a második bevonatot elegendő vastagra készítjük, úgy azt anélkül, hogy kerámiái masszát vinnénk föl reá, az alapformáról lehúzhatjuk és az alapforma hű másolatát kapjuk, melyet önálló formának használhatunk. Ily módon egy alapformáról sok önállóan használható mellékforma állítható elő. A föltaláló kisérletei továbbá azt mutatták, hogy a kerámiái vagy a tűzálló maszszát célszerű az őrlés előtt magas hőmérsékleten égetni, illetve megömleszteni. Ily módon rendkívül homogén, egyenletes és a leírt eljáráshoz kiválóan alkalmas anyagot kapunk, mely különösen repedés és hasadás nélküli tárgyak előállításánál értékesíthető. Ebből a szempontból a pép összetétele is fontossággal bír. Annyi kötőanyagot kell hozzáadni, hogy a massza összetapadjon anélkül, hogy a száradásnál repedések keletkezzenek, másrészről azonban az is fon-
