67785. lajstromszámú szabadalom • Termooszlop

pezve. E rúgós szerkezet helyett természetesen más utánengedő kapcsolat is alkalmazható. A tömbök egyik eleme negatív lemezének olyan megfelelő kiszélesítése helyett; hogy az egyúttal a feszítőmű támadási pontjául és a szomszédos tömbhöz való levezetés céljára is szolgáljon, célszerű a negatív lemeznek a végső elemen való kiszélesítését mellőzni, mivel a negatív lemez úgynevezett ellenállási lemez, tehát az árammal szemben tetemes ellenállást fejt ki és ily módon az egész termooszlop belső ellenállását jelentékenyen fokozza. A végső elem negatív lemeze kiszélesítésének mellőzése esetén az egyes tömböknek mind az öt elemét párhuzamos élű, keskeny lemezekkel látjuk el. Hogy a tömbnek ezen az oldalán is teremthető legyen a feszítőmű, illetőleg a szomszédos tömbhöz való bevezetés száipára támadópon.t, ép úgy, mint a tömb másik oldalán, jó vezető fémből (rézből, alumíniumból) egy úgynevezett segédlemezt iktatunk be, mely pontosan a (c) segédlemez alakjával bír. Ez az új segédlemez nagyrészt a végső elem negatív lemezére fekszik, azon mindkét oldalon túlnyúlik, a kiálló részein a feszítőmű számára való furatokkal bír és szintén a szokott módon van a tömbben csavarokkal rögzítve. A bemutatott példaképeni kiviteleknél (8. és 9. ábra) minden egyes elem a pozitív (a) elemrészből és a negatív (b), illetőleg (d) elemrészből áll. Ezeket az elemrészeket az elem aljában egymással egy sapka köti össze, amit pl. a jelen esetben elektrolitikus csapadék alkot. Az elemrészek között (e), illetőleg (f) szigetelők foglalnak helyet. Az egyes elemeknek tömbbé való egyesítése (h) csavarok segélyével történik, melyeknek végére (i) anyahüvelyek vannak fölhúzva, amelyek — ép úgy, mint a csavarfejek — (n) szigetelő alátéttel vannak az elemtest felé elszigetelve. Az egyes elemek negatív lemezei az elemek alkotta éknek szélesebb végétől párhuzamos élű csík alakjában sugarasan haladnak kifelé úgy, hogy két-két elemtömbnek egyes negatív lemezei között hely marad a cellatömbnek a íűtőcsőhöz való erősítésére. A legkülsőbb elemnek kifelé eső negatív lemeze, mely ebben az esetben (b)-vel van jelölve, szintén ékalakú úgy, hogy a lemez sarkai ugyanazon tömb többi elemeinek negatív lemezein túl nyúlnak és ennek folytán az egyes tömbök közötti megerősítés és kapcsolatot szolgálhatjuk. Ily megerősítés egyenletes előállítása céljából — mint ahogyan az 1—7. ábrákra vonatkozólag föntebb leírtuk — az elemtömbnek ellentétes oldalán egy (c) segédlemez rendezhető el, melynek ugyanolyan az alakja,, mint a (b) negatív lemez kiálló végének. A 10. és 11. ábrán föllüntetett példaképeni foganatosílási alaknak a (v) fűtőcső körül vannak az egyes elemek elrendezve. A hideg kontaktushelyek a (I) körön, az elemek külső határa, vagyis a negatív lemezeknek külső széle pedig a (II) körön fekszik. A hideg levegőnek levezetése rendesen a (ÍII) csatornán át történik a (IV) hideglégtartányból, melybe pl. az (V) pincéből áramlik be a friss levegő. Ha a készülék hűvös helyen, pl. pincében áll, a levegőbevezetés minden további nélkül az oldalsó (6) nyílásokon át történhetik, amelyek használaton kívül el is zárhatók. A termooszlopot a könnyen eltávolítható (7) köpeny veszi körül, mely a hűtő teret zárja körül. A köpenynek fölső részét két oldalt a (8—8) ajtók alkotják, amelyeken át a termooszlop bármikor megközelíthető. A hűtő fölött egy (9) gyűjtőtartány van elhelyezve, amelyből a hideg levegő elvonul. Mint a 9. ábrából látható, ennél a kivitelnél mindegyik (a) pozitív elektróda a (d) negatív lemezzel együtt alkot egy cellát. A hideg kontaktushelyek ennek folytán mindig két (d) hűtőlemez között feküsznek, amelyek között a termooszlop egész kerületén körülhú-