67769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zinktartalmú érceknek és más anyagoknak kénessavval való kezelésére
fogjuk tökéletlenül extrahálni, vagy psdig kénessavgázt fogunk elfecsérelni, tehát elveszíteni. 2. Hogy pl. 10 tonna 25°/o cfnktartalmú ércből 5%-os cinkoldatot állítsunk elő az egész 10 tonna ércet, 50 tonna vízzel együtt, az egész idő alatt folytonos mozgásban kell tartani. Ez egyrészt igen tetemes erőpazarlást és a készülékek fölösleges koptatását jelenti, másrészt pedig ez a* művelet reakciótornyokban aligha lesz foganatosítható, mert az aránylag nagy szilárd anyagtartalom mellett, mely szilárd anyag hozzá még nagy fajsúlyú is, a víz aligha lesz elegendő annak tovaúsztatására. Ennek folytán a reakciótornyok mindig el lesznek tömödve úgy, hogy szabálytalan extrahálások történnek és üzemzavarok állanak elő. 3. A ciükoxidnak szulfittá való átalakítása, amint azt megállapítottuk, távolról sem megy oly gyorsan végbe, mint a reakció második fele nevezetesen: a szulfitnak biszulfittá való oldódása. Míg a vízben föliszapolt szulfit a kénessavat rendkívül mohón ragadja magához úgy, hogy a víz rögtön több kénessav fölvételére lesz képes", addig a szulfitnak oxidból való képződéséhez igen tetemes időre van szükség. A víznek kénessav-abszorbeáló képessége a két fázisnál különböző, a művelet második felében csaknem kétszer oly nagy, mint az elsőben. Hogy tehát "a kénessav tökéletes abszorpcióját érjük el, vagy a víz mennyiségét, vagy a gázok sebességét kellene mindkét fázisboz változtatni. Minthogy azonban ez, a közönséges gyakorlati üzemben, elképzelhetetlen, a tetemes kénessavveszteségek el nem kerülhetők. Ama megfigyelés értékesítése mellett már most, hogy a cinkszulfitja sokkal könynyebben oldódik kénessavban, mint az oxid, a jelen találmány értelmében úgy járunk el, hogy a pörkölt érc, vagy egyéb anyag cinkoxidját, szabad kénessav használata nélkül, mindenekelőtt monoszulfittá alakítjuk át. Ezt igen egyszerűen azáltal érjük el, hogy a pörkölt anyagot, mindenekelőtt cinkbiszulfitoldattal keverjük, mikor is az érc cinkoxidjának egy-egy molekulája egyegy molekula biszulfittal reagál, amennyiben két molekula cinkmonoszulfit képződik a következő egyenlet szerint: Zu Ha (80, V+ Zn 0 = 2 Zn S03 -f H3 0, mire az így nyert monoszulfitot vízben föl kavarjuk és ezután kénessavgázzal kezeljük. E gáz ekkor rendkívül gyorsan és tökéletesen abszorbeálódik, miközben pillanatnyilag biszulfit képződik. Ha pl. 16 tonna 25% cinktartalmú ércből 5% os cinkoldatot kellene előállítani, a 4 tonna cink 80 tonna vizet és összesen 8 tonna kénessavat igényelne. Mindenekelőtt a 80 tonna vizet 1 tonna érccel keverjük és addig kezeljük azt kénessavgázzal, míg ezen 1 tonna érc V* tonna cinkje teljesen föloldódott. Az így nyert 0-3°/0 -os cinkoldatot most lefolyni hagyjuk a kilúgozott anyagról vagy lefiltráljuk és 1 tonna friss pörkölt anyaggal hozzuk össze. Az oldatot az anyaggal most jól összekeverjük, mikor is az érc cinkoxidja az oldat biszulfitjával monoszulfittá alakul át. Ezután kénessavgázt vezetünk be, míg valamennyi monoszulfit föloldódott. A kilúgozott anyag eltávolítása után most az oldatot rögtön 2 tonna friss pörkölt anyaggal, azután a kéne§savgáz újbóli bevezetése után nyert oldatot 4 tonna és végül az ebből nyert oldatot 8 tonna pörkölt anyaggal lehet keverni. Ily módon tehát a kénessav mindig csak monoszulfittal jön érintkezésbe. Csak az érc elenyésző csekély részénél, — a jelen esetben a 16 tonna ércből 1 tonnánál — hat tehát a gáz közvetlenül cinkoxidra. Ekkor azonban oly nagy vízfölösleg van jelen (mert hiszen ezen első oldat csak 0'3°/o cinket = 0"6% kénessavat tartalmaz), hogy kénessawes2teség egyáltalában elő nem állhat. De még az oxid és a kénessav ezen első összetalálkozását is elkerülhetjük azáltal, hogy a koncentrált oldatból megfelelő kis részt visszatartunk és ezt az első tonna érccel hozzuk össze. AZ eljárás természetesen különböző módokon foganatosítható. így pl. lehet, ahelyett, hogy egymásután nagyobb mennyiségű ércet kezelnénk, mindig egyenlő menynyiségű ércet, a fönti példákban tehát1
