67754. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű csuklós tagokkal bíró búvárpáncélokhoz a leereszkedési mélység szabályozására

— 2 — vezeték segélyével a (d) 113 omógáztarlálylyal kapcsolatos, mely a buvárfölszerclés mellső részén van elhelyezve. A gáz a (d) tartályból az (e) szelepen jut a (b) tartályba, mely szelep a páncél belsejéből működtethető. A (b) tartályon egy ugyancsak a buvárpáncél belsejéből működtethető (f) szelep is van elrendezve, melyen át a nyomógáz a (b) tartálybői a vízbe bocsátható. Ha a gázt a (b) tartályból a vízbe bocsátjuk ki, a tartály részei súlyuknál fogva összecsappannak; a térfogat állandó súly mellett csökken, ami a fölhajtóerő csökkenését vonja maga után, a búvár tehát mélyebben fekvő rétegbe sölyed le. A (b) tartálynak nyomógázzal való megtöltése által a teleszkópszerűen egymásba hajtott tagok szétnyílnak, miáltal a térfogat növekedik, a súly azonban állandó marad, miáltal a fölhajtóerő növekedik, és a búvár ennek hatása alatt egy magasabb vízrétegbe emelkedik föl. A 2. és 3. ábra szerinti foganatosítási példánál a (b) tartály közvetlenül a buváröllönnyel van kapcsolva, és az öltöny hátrészétől kezdve lefelé a lábszárak között az öltöny mellső végén, célszerűen mindkét oldalt egy-egy (d) nyomógáztartály van elrendezve, melyek a (b) tartálylyal egy-egy (c) vezeték segélyével kapcsolatosak. A (b) tartály egész magasságában egy (g) cső vonul át, mely arra szolgál, hogy kívülről vizet vezessen a (b) tartályba és onnan el. A tartályon továbbá a gáz be- és kibocsátására (e), illetve (f) szelepek vannak elrendezve, melyek a buváröltöny belsejéből működtethetők. A berendezés működési módja már most a következő. Leereszkedés céljából a (b) tartályt mindenekelőtt vízzel töltjük meg, ami a legnagyobb lefeléhajtó erőt eredményezi, j Ha a búvár, miután a szándékolt mély- j séget elérte, ismét föl akar emelkedni, úgy az (e) szelepen át nyomógázt áramollat a (b) tartályba, mely az abban foglalt vizet kiszorítja; ezáltal fölfeléhajtó erő keletkezik, melynek hatása alatt a búvár magasabb vízrétegbe emelkedik. Ha ezen fölemelkedés után a búvár ismét mélyebb rétegbe akar leereszkedni, úgy az (f) kibocsátósze'epet nyitja meg, mire a víz ismét megtölti a (b) tartályt. A két szelepnek megfelelő kezelése által a búvár tehát tetszése szerint külső segítség nélkül bármely mélységbe juthat, hacsak a (b) tartály tartalma az elérendő legnagyobb mélységnek megfelelően van méretezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vezérlőmű csuklós tagokkal bíró buvárpáncélokhoz a leereszkedési mélység szabályozására, jellemezve azáltal, hogy a fölhajlóerő változtatása céljából a páncélon egy változtatható gáztöltéssel ellátott tartály van elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti vezérlőmű foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tartály térfogata a gáztöltés változtatása által teleszkópszerűen növelhető vagy csökkenthető. 3. Az 1. igénypont szerinti vezérlőmű foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tartály folyadékkal tölthető meg, melynek a tartályba áramlása a gáztöltés kibocsátása által eszközöltetik, míg a tartályban foglalt folyadék nyomógáz bebocsátása által kiszorítható, mimellett a tartály belseje, káros túlnyomások elkerülése céljából, állandóan a környező folyadékkal áll összeköttetésben. 4. Az 1—3. igénypont szerinti vezérlőmű foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tartály keskeny, a páncél hátrészén és a lábszárak között húzódó kamraként van kiképezve. | 5. Az 1 — 3. igénypont szerinti vezérlőmű foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tartály gyűrűalakban veszi körül a páncél fejrészét, míg a nyomógázlurlály a páncél nyakszirtrészén van elhelyezve. (1 rajzlap melléklettel.) . ALIAS RÉSZVÉNY JÁR8A6Á0 NYOVDÁJA BUDAPESTEN