67751. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt vízmentesen záró gömbcsukló, kiváltképpen búvárpáncélok és más hasonlókhoz

_ 4 _ minden további nélköl egymásból kihúzhatók. A csap körül elforduló gömbcsuklónál (6—9. ábra) az (a) és (b) tagok (c) és (d) gömbhéjai a (q) csapok segélyével kapcsolatosak egymással; ezek a (c) és (d) gömbhéjak (r, r) szemein mennek át. A (q) csapok körül még a (c) és (d) gömbliéjak kőzött elrendezett üreges (s)gömböv forog el, mely mindenkor úgy áll be, hogy a tagok kinyújtott helyzetében — 6. és 7. ábra — azok között szabad kapcsolat áll fönn. A csuklónak összes gömbfölületei közös középponttal bírnak úgy, hogy a gömbövalakú (s) testet körülzáró (c) és (d) gömbhéjak előbbin csúsznak el; hogy ezen részek mozgékonyságát növeljük, a (c) és (s), illetve (d) és (s) gömbfölületek között egy-egy gömbövként kiképezett és futógolyókkal megtöltött (p) golyótok van elrendezve. Az (a) és (b) csuklótagoknak a belső (s) testhez képest való eltömítése, ép úgy, mint az előző foganatosításnál, egy (t) membrántömítés segélyével történik, mely gyűrűalakú, az (s) testet körülfogja és ahhoz nyomással szoríttatik. \ Az (s) testen mindkét oldalon (u) ütközők vannak elrendezve, melyek a gömbhéjak elfordulási csapjainak ágyazására szolgáló (r) szemeken kiképezett (v) bütyökkel műkődnek együtt. A rajzon föltüntetett kőnyökcsuklónál a ferdén lemetszett gömbhéjaknak megfelelően ezen (V) bütykök különböző magasságban vannak elrendezve. Ütközést még akkor is érünk el, ha, miként az a 6.. ábrán látható, a gömbhéjak egymásra érnek. A (u) ütközőket természetesen magukon a gömbhéjakon is el lehet rendezni. Az ismertetett csuklóval összekötött tagok mozgásánál föllépő jelenségeket a 7—9. ábra szemlélteti, a 7. ábra emellett a 6. ábra szerinti helyzetnek felel meg és a csukló állását a tagok kinyújtott helyzeténél mutatja, amikor is a (c) és (d) gömbhéjak összeérnek; az (u) ütközők ezen helyzetben az (r) csapágyszemeken kiképezett és ugyanazon oldalra eső (v) bütykökön fekszenek föl, miáltal a gömbövalakú (s) test mozgása határolva van. Ha például a fölső tagot az alsóhoz képest jobbra forgatjuk, miközben a (b) tagot helyzetében megtartjuk, az (a) tag a gömbövalakú belső (s) testtel együtt a (q) csap körül jobbra fordul el, (8. ábra) mígnem az elforgatás irányában fekvő (u) ütközők a szembenálló' (v) bütykökre jutnak, miáltal az (s) gömböv a (d) gömbhéjhoz való tovább mozgásában gátolva van. Ezután a (c) gömbhéj a helytálló (s) gömbövhöz képest tovább fordul el, míg csak az alsó (d) gömbhéjra nem ütközik. A csukló mozgása ezzel be van fejezve és az egyes csuklórészek a 9. ábrán föltttntetelt helyzetet foglalják el. Visszafelémozgásnál a fölső gömbhéj mindenekelőtt az (s) gömbővet viszi magával, míg csak az (u) ütközők a másik oldalon-velük szemben fekvő (v) bütykökre nem jutnak. A továbbmozgásnál azután ismét a fölső (c) gömbhéj csúszik el az (s) gömbővön, mindaddig, míg a tagok a kinyújtott véghelyzetbe nem kerülnek. A mozgás természetesen úgy is történhetik, hogy annak kezdetén is már mindegyik gömbhéj mozog, míg a közös belső vezetőtestet csak az ütközők kényszerítik a mozgásban való részvételre, A találmány érielmében valamennyi gömbcsukló védőhüvellyel van körülvéve, miként azt a 10. ábra szemlélteti. A szabadon elforgó (W) és (X) gömbcsuklókon két, egymást átlapoló, gömbövként kiképezett (w, wl), illetve (x, xl) bádogsüveg van elrendezve; a (w) és (x) süvegek az egyik tagon, a (wl) és (xl) süvegek a másik tagon vannak megerősítve. Miként a rajzból látható, e gömbfölületek egymáson való elmozdulásnál a hüvelyek ütközésével a mozgás határolva van. A csap körül elforduló (Y) könyökcsuklónál a testhez eső oldalon egy kettős (y, yl) védősüveg van elrendezve, míg kifelé csupán az egyik (y) süveg véd, mely, miként