67743. lajstromszámú szabadalom • Áramlási mótor

íápáttartókat a rövid (33) karok végén lévő (37) görgőkkel való kapcsolódásra kény­iszeríti. Emellett mindegyik lapátnak nagyob­bik fele a (29) rúd fölött fekszik. Ezen be­rendezés következménye az, hogy a folya­déknak nem teljes ütő- vagy taszítómoz­gása vitetik át ama láncszemekre, melyek á (29) rudak hosszabbítását képező (30) csa­pokhoz csatlakoznak, hanem az ütőhatás bizonyos mértékben szétbontatik és félig azon láncszemekre hat, melyek a (30) csa­pokkal össze vannak kötve és félig a (37) görgőre és ama csapokra, melyek ezekkel a görgőkkel a (36) rudak útján vannak összekötve. Az ütőmozgás ezen elosztásá­nak továbbá az a következménye, hogy a lánc a láncpálya alsó felében feszesen meg­tartatik és a láncszemek nem lökődhetnek. A láncoknak az ütő mozgás sajátságos el­osztása által való megfeszítése külön ve­zető szervek alkalmazását a láncok számára fölöslegessé teszi. Midőn a lapátok a pálya hátsó fordulópontjához kötelednek, akkor a (33) karok fokozatosan megemeltetnek, mint­hogy ezeknek a lánchoz való csatlakozási pontjai a láncnak a (Ll) lánckerekekre való ráfiitása által megemeltetnek. Ennek követ­kezménye az, hogy ar lapátok a 10. ábrában (40)-el jelzett helyzetet foglalják el. A rézsútosan álló (3) fenékfölület leg­magasabb pontját (41)-el jeleztük é3 pedig a fenéknek ez a legmagasabb pontja a hátsó (11) lánckerék közelében van. A fe­dnék ezen (41) emelkedése mögött hirtelen sülyed, mint azt (42)-nél jeleztük, majd (43)-nál mérsékelt eséssel fut a kiáramlási nyílása felé. A fenék és a lapátok közötti közbülső tér hirtelen bővülése folytán ezen a helyen a víz lökésszerű hullám- vagy * esőmozgásba jut úgy, hogy az a (44) nyíl irányában fölfelé taszíttatik. A lapátok a fölső láncpályafélen (45)-tel jelzett helyzet­től az alsó lánepályafélén (46)-tal jelzett helyzetig a (37) görgőkkel érintkeznek. Az erős taszítóhullám, mely itt a fenéknek hir­telen sülyedése által előidéztetik, a lapá­tokat tartórúdjuk körül kilengeti és azokat a (47)-el jelzett helyzetbe löki. A lapátok kb. a (48)-al jelzett helyzetig ebben a hely­zetben maradnak és azután, amint a lapát a víz hatásköréből (49)-nél kijut, fokozato­san elforgattatnak. A lapátok egyoldalú megtámasztásának az a következménye, hogy a nehezebb felük lefelé leng és rövi­debb felük fölfelé áll, mint azt (50)-nél jeleztük. Most azután a lapáttartók és a (37) görgők fokozatosan ismét közelednek, mígnem a lapátok pályájuknak (45)-el jel­zett helyére nem érkeznek, hol is a lapát­tartók é3 a görgők közötti érintkezés újból létrejön. Hogy a víztömegbe tisztátlanságok be ne juthassanak, a tok beáramlási nyílásánál (51) védőgát van elrendezve. (2. és 3. ábra) A 3. ábra szerint (52)-nél a válaszfal ki van vágva, oly célból, hogy a lapátok kilengése számára kellő helyet biztosítsunk. A (3) fenéknek különleges kiképezése és (12)-nél való hirtelen esése által arról gon­doskodtunk, hogy a lapátok egész munka­pályájuk alatt az áramló vízhez képest a helyes helyzetben maradjanak és hogy eb­ből a helyzetből minden ellentállás nélkül kiiktassanak, midőn a pálya visszavezető részébe jutnak. Továbbá az is figyelembe veendő, hogy a (37) görgők, még mielőtt a víznek taszítóhatása a lapátokra hatna, az utóbbiakhoz képest oly helyzetben vannak, hogy a taszítómozgást részben fölveszik és ennek folytán a lapátok számára ellen­támasz gyanánt szolgálnak. Mihelyt azon­ban a lapátok oly helyzetbe jutottak, hol a rájuk való ütőhatás megszűnik, ezek a tá­masztógörgők a lapátoktól eltávolodnak, hogy ilyképen azok kilengését semmiképen se gátolják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Áramlási mótor, melyben az átáramló folyadék által lapátok hozatnak moz­gásba, azáltal jellemezve, hogy a mótor­tokban terelőfalak vannak elrendezve, melyek az átáramláBi -keresztmetszetét csökkentik és ezáltal az áramlásnak a lapátokra való behatását és sebességét növelik. 2. Az 1. alatt védett áramlási mótor foga­natosítás! alakja, azáltal jellemezve, TL 1 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom