67726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek, fémércek és hasonló anyagoknak örvénylő árammal való olvasztására
ponttal. Az 1. ábra alaprajz, a 2. ábra pedig az 1. ábra A—B vonala szerinti metszet, a 3. ábra diagrammja vázlatosan tünteti föl a három mágneses mezőnek időbeli lefolyását forgóáram használata esetén, normális kapcsolásban vagy elrendezésben, a 4. ábra diagrammja a három mágneses mezőnek időbeli lefolyását egy különös kapcsolásban vagy elrendezésben tünteti föl, az 5. ábra egy forgóáramú kemence kiviteli példájának vázlata, a 6. és 7. ábrák az 5. ábrában vázolt kemencét alulról, az X nyíl irányában nézve mutatják, és pedig a különös forgóáramkapcsolás vagy elrendezés két kiviteli példájában. Az 1. és 2. ábrában bemutatott kiviteli példánál az (a) fölhevítendő test a találmány szerint két mágneses mező kialakított (bl, b2) pólusának légközében (el, e2) örvénylő áramközpontokkal van elrendezve, amely mágneses mezőket tetszésszerinti (cl, c2) tekercselésekkel gerjesztjük. A tekercselések táplálása tetszésszerinti áramforrásból történhetik; ezek tehát példaképen közvetlenül reákapcsolhatók egy rendes magasfeszültségű hálózatra. Épen így a mágneses körök tetszésszerinti módon lehetnek villamos összeköttetésben úgy, hogy tetszőleges fajta többfázisú áramot is használhatunk. Ha a 3. ábra diagrammja szerint rendes kapcsolású forgóáramot használunk, akkor az erővonalak egy nagy része nem az olvasztandó anyagon való áthatolása után jut a szembenfekvő pólusba, hanem váltakozva lép ki a három pólus közül az egyikből és a szomszédos pólusba megy át. Ha ellenben egy oly kapcsolást alkalmazunk, amelynél a fáziseltolás egymáshoz képest egyenlőtlen, pl. időben a 4. ábra szerint folyik le, akkor az erővonalak lefolyása a szemben fekvő pólusok között, ahol az anyagon át tengelyirányban történik, ciklikusan váltakozik egy olyan erővonal lefolyással, mely részben a szomszédos, részben pedig a szem- 1 benfekvő pólusok között történik. Ily módon az anyag energiafölvételét megkönnyítjük. A 6. és 7. ábrában a forgóáramnak ezen különös, kapcsolás szerinti két kiviteli módja van váfeolvá. A három, egymással villamosan összekapcsolt (1, 2, 3) mágneskörből az egyik, pl. a (3) mágneskör, ellenkező értelmű tekercseléssel bír, mint a másik kettő. Ezáltal elérjük, hogy a mágneses mezők többé nem a 3. ábra szerinti, hanem a 4. ábra szerinti fáziseltolást mutatják. A három tekercselés egyike tekercselés értelmének megfordítása helyett a 7. ábra módjára a három (1, 2, 3) mágneses mező azonos értelmű tekercseléssel bírhat és két, pl. az (1, 2) tekercselést a (3) tekercseléshez képest ellentett értelemben kapcsolunk. A mezőnek egyenlőtlen fáziseltolását végül vagy önmagában, vagy pedig a 6. és 7. ábrában vázolt elrendezéssel való kapcsolatban indukciós, vagy pedig ohmikus ellenállásoknak elő- vagy mellékkapcsolása által is, körülbelül a 7. ábra (g) ellenállásának módjára, elérhetjük. Az egész hevítőberendezés, pl. az egyéb villamos kemencéknél szokásos módon billenthetően ágyazható, azonban a találmány szerinti kemencénél az olvasztandó anyagot tartalmazó tégelyt magát könnyű szerrel kibillenthetjük, és még ebben a helyzetében is tovább hevíthetjük, anélkül, hogy e célból az egész kemencét kellene fölbillentenünk, mint ez az indukciós kemencéknél különben szükséges. Előnyös a mágnesess köröknek célszerően lamelláit keresztmetszetét kisebbre vennünk, mint az olvasztandó anyagét, mert ezáltal nemcsak az egész berendezés súlyát csökkentjük, hanem mindenekelőtt az erővonalaknak eloszlását az olvasztandó anyagban még jelentékenyen meg is javítjuk. Az erővonalaknak a légközben, tehát mindenekelőtt az olvasztandó anyagban való befolyásolását még segédtekercselésekkel is elérhetjük, amelyek pl. az 1. ábra (f) tekercselésének módjára a (d) edényt és eset-, leg részben a szomszédos pólussarukat is körülveszik. Hogy a tűzhelyet szükség esetén könnyen hozzáférhetővé tehessük, ezt a póttekercselést célszerűen eltolhatóan rendezzük el. A légköz méretének csökkentése céljából