67721. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós gép
hajtóberendezés kezdeti hőmérsékleténél kezdődjék és gáztalanítás az abzzorber végső hőmérsékletnél végződjék, amit esetleg a gáztalanító oldatának kiegészítése által lehet elérni. Az ilykép hőtőbblet szüksége nélkül-létesített hideget, mint már említettük, többek között előnnyel lehet a hűtővíz előhűtésére fordítani, ami által a kihajtóberendezés és abszorber hőmérsékleteinek további áthatolása folytán a hatásfok még inkább növeltetik. Egy további lehetőség az abszorpciós hidegfejlesztőgép teljesítési fokát 1-en fölül hozni, az 1. alatt leírt újításból (a 4. alatt leírt, ezen találmányi gondolatnak kondenzátorra és refrigerátorra való átvitelével) n következő módon adódik, anélkül, hogy a hőmérsékletek átfogását igénybe kellene venni. Az abszorpciós gép (d) refrigerátorát (5. ábra) elhagyó NH3 gőz a refrigerátor pl. 10° kezdeti hőmérsékleténél még lényeges nyomással bír, tiszta ammóniák számára cm2 -kint körülbelül 3 kgr. tesz ki ós erősen koncentrált oldatok számára nem sokkal kisebb. Ha ezen gázt nem az abszorpciós ^ ép (a) abszorberjétől, hanem az (y) reszorber által nyeletjük el, akkor a hozzá tartozó (z) gáztalanító körülbelül egy atmoszféra nyomásnál szintén még ugyanazon hidegmennyiségeket fogja szállítani. Az ezen második refrigerátort elhagyó gáz ezután az abszorpciós gép (a) abszorberje által fölvétetik, mint azt az 5. ábra mutatja. Minthogy a végkoncentráció ugyanazon véghőmérséklet mellett az abszorberben a csekélyebb nyomás mellett megfelelően csekélyebb, a kezdeti hőmérséklet a kihajtóberendezésben is megfelelően magasabb úgy, hogy tehát a hőfölvétel magasabb hőmérsékletnél történik. Ebből termodinamikus okokból nagyobb hatásfok következik. Ugyanezen módon tovább haladva a másídik refrigerátorból jövő gázt még harmadszor is reszorbáltathatjuk és ily kép még egy harmadik lépcsőt nyerhetünk. Ez esetben ugyan a harmadik refrigerátorban a választott példánál már körülbelül 70 fokos vákuumot kapunk. A' lépcsők lehetséges száma mindenekelőtt a hőpérsékletcsökkenéstől függ, melyet el akarunk érni és ily kép a rendelkezésre álló hűtővíz hőmérsékletétől is. A tropusokban való jéggyártáshoz alig lehet majd két lépcsőt elérni. Körülbelül 0 fokig való hűtéshez és hideg talajvíznél ellenben a lépcsők egész sora érhető el és minden új lépcső lényeges hőtöbblet szüksége nélkül még megközelítően ugyanazon hidegteljesítményt adja, mint az első úgy, hogy tehát ezen többlépcsős abszorpciós gép hatásfoka annál nagyobb lesz, minél több lépcsőt alkalmazunk. Igaz ugyan, hogy emellett a gőzmeleg stb. által való veszteségek sem jelentéktelenek és hatásos rektifikátorra van szükség, melyet az 5. ábrán az (x) tartály jelez. A szükséges koncentráció viszonyoknak az (y, z) tartályokban való fenntartására még egy folyadékvezetéket rendezhetünk el (a rajzban el van hagyva), melyen át az (x) rektifikátorból (y) vagy (z) be oldat juthat és azokba szabályozó szelepen léphet be. Magától értetődik, hogy az abszorpciós gépeknek több lépcsőben való újszerű elrendezése már előnyös, még ha csak az eddig használatos géptípusokat alkalmazzuk is. De az előny az 1. és 4. pontokban adott javítások teljes vagy részletes alkalmazásánál még lényegesen nagyobb. Mint már említettük, az áthatoló, megfordítható abszorpciós gép és a többlépcsős gépnél rendkívül előnyös a kihajtó berendezés véghőmérsékletét azonos kezdeti hőmérsékletnél lehetőleg magasra választani, miértis az eddig leírt elrendezéseknek még hátránya, hogy ez nem lehetséges korlátok nélkül. A legmagasabb hőmérséklet korlátozva van a víz forrási hőfoka által és pedig annál inkább, minél kisebbre választjuk a nyomásokat. Ha azonban a nyomásokat is magasra választjuk, még céltalannak látszik az ammóniáknak ezen gőznyomásán túlmenni, mely a hűtővízí)őmérsékletnek megfelel. Ezen korlátozás az 1. és 4. alatt leírt abszorpciós gépeknek a 6. ábrán közelebb vázolt elrendezésénél elesik. Három egymástól teljesen fiiggtetlen ab-
