67721. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós gép
kezdeti koncentrációnál a megfordítható kihajtóberendezós vég-hőmérséklete az előbbinél még nagyobb mértékben nöteltetik, az oldat erősebb gáztalanítását érjük el. A szegényoldat tehát az abszorber gyöngébb nyomása alatt már magasabb hőfoknál telítetlen, mint a milyen a kihajtó berendezés kezdeti hőmérsékletének megfelel. Az abszorpció tehát már oly hőfokoknál kezdődik, melyeknél a hihajtó berendezésben (NH3 ) kitüzetik. Ha gondoskodunk melegkicserélésről az abszorber és kihajtóberendezés megközelítően egyenlő hőfokúrészei között, az abszorber igen jelentékeny abszorpciós hője ezen hőmérsékleti területen közvetlenül a kihajtóberendezós fűtéséhez is hozzájárul úgy, hogy a fűtéshez való hőfogyasztásnak ugyanazon hidegteljesítmény mellett megfelelően csekélyebbnek kell lenni és megfordítva, a gáztalanításhoz való hőfogyasztás a kihajtóberendezésben az 'abszorber legmelegebb részét hűti úgy, hogy hűtőkalóriákban való fogyasztásnak is csekélyebbnek kell lenni. A hatásfok annál lényegesebben nő, minél magasabb a kihajtóberendezés végső hőmérséklete. Hogy mily módon létesül a hőkicserélés a kihajtó berendezés és abszorber között, a tartályok közvetlen érintkezése által (3. ábra) vagy ismert módon, keringő folyadékok közvetítésével, elvben természetesen közömbös, csakhogy az utóbbi esetben arra kell ügyelni hogy a hőszükséglet egyenlő hőmérsékletközökben különböző hőfokoknál nagyon eltérő1 és ezen körülményre keresztösszeköttetések stb. által megfelelően tekintettel kell lenni (4. ábra). A 3. ábra egy ily túlemelkedő hőmérsékletű, megfordítható abszorpciós gépet ábrázol. A gazdagbított oldat nem megy már az egész abszorberen át, hanem már (íj-nél közel a kihajtóberendezés kezdeti hőmérsékletével elhagyja azt és azután a kihajtó berendezésbe megy át. A szegény oldat épígy nem megy az egész kihajtó berendezésen vissza, hanem már (s)-nél elhagyja azt, amint az abszorber kezdeti hőmérséklete majdnem eléretett (vagy gyakorlatilag célszerűen kissé később) i és azután az abszofberbe lép át. Az abszorber hűtését is csak közel a kibajtóberendezés kezdeti hőmérsékletéig kell keresztülvinni. Ezzel szemben a fűtőspirálisok az egész kihajtóberendezésen átmennek, mert a kihajtóberendezés hőszükséglete a hideg végen nagyobb, mint a forrón és épígy az abszorpció a hő nagyobb részét alacsony hőmérsékletnél fejleszti úgy, hogy hőfogyasztás és nyerés a gép hőkicserélő . részeibeD nem födik egymást. A teljesen megfordítható gáztalanításnál jelentékeny különbség a hőszükséglet tekintetében a kihajtóberendezés különböző helyein a gyakorlatban a vízgőz behatása által azonban némileg csökkentetik. Minthogy ugyanis a kihajtó berendezés melegebb részében aránylag nagy vízmennyiség is kihajtatik, mely a hidegebb részekben ismét rekondenzáltatik, a kihajtóberendezés végén nagyobb, kezdetén pedig kisebb a hőszükséglet. Mégis általánosságban a kihajtó berendezésben való hőszükséglet nagyobb marad, mint a hőfejlesztés az abszorber egyenlő hőmérsékletű részében. Azonban attól eltekintve, hogy az oldat keringését a csekélyebb koncentrációk számára (további oldalszivattyúk elrendezése által, mi mellett az oldatok ismét ellenáramban vezetendők) siettetni és ezáltal ezen különbséget kiegyenlíteni lehet, ép ezen tulajdonság a tényleges elégési folyamatoknak nagyon is előnyére van, minthogy ezáltal a fáradt gázok hőjét sokkal tökéletesebb módon lehet kihasználni, mint eddig, amennyiben az elégési gázok hőjének nagyobb része magas hőmérsékletnél használtatik gázosítási munkára, míg a maradék, a fáradt gázok hője, a kihajtó berendezésnek még további hőszükségletét födözheti. Itt mindenütt nagyon tökéletesen lehet az ellenáramú melegkicserélés elvét megvalósítani. Az «átfogó» megfordítható abszorpciós gép tehát egyidejűleg úgy az eddigi abszorpciós gépeknél veszendőbe menő magas hőfokú hőt, mint a gőzgépnél veszendőbe menő alacsony hőmérsékletű hőt használja ki és ennek folytán ezen két géppel szemben igen nagy előnnyel bír és pedig nemcsak a hidegfejlesztés tekintetében,
