67711. lajstromszámú szabadalom • Szabályozás erőgépek számára

visz a turbinához. E (26) vezetékbe a (27) szelep van szerelve, mely a (28) kéziemelő révén nyitható, de rendszerint a (29) rúgó által tartatik zárva. . Ha a 3. és 4. ábrán föl nem tüntetett folyadékhajtómű üzemben van, az épen működésben lévő járat nyomása a (20) szabályzó-. szervet nyitva tartja, mint a 2. ábrabeli példánál. Ha már most pl. az előremenetről hátramenetre térünk át, akkor az előrejárat kiürülése folytán a (6) hengerben a nyomás csökken. A (22) dugattyúra nehezedő, a (23) vezetéken át jövő friss gőz nyomása tehát a 2t szervomotort úgy vezérli, hogy a fővezeték (20) szabályzótolattyúja zárassék. Minthogy a (25) vezetéken friss gőz jut a turbinához, ez egy bizonyos fordulatszámmal tovább fog járni. Ha a folyadékhajtómű hátrajáratát föltöltjük, a (20) szabályzótolattyú a hátrajárat nyomása révén ismert módon újra nyitja a (18) főgőzvezetéket. A gép ál'ásakor a (20) szabályzótolattyú a főgőzvezetéket zárja. Minthogy általában a 25 kerülővezetéken az induláshoz szükséges gőzmennyiség nem tud átáramlani, a (26) vezeték a (27) szeleppel van ellátva, mely a (28) kéziemelő révén nyitható. E vezeték ezenkívül arra is szolgálhat, hogy üzem közben a turbinát időlegesen erősebben terhelhessük meg, vagy gyorsabban járathassuk a (27) szelep nyitása révén. Az emelő elbocsátása után a (29) rúgó a (26) vezetéket biztosan zárja. . Ha a szabályzószerkezetet hajóüzemben alkalmazzuk, ennek egy bizonyos sajátságára tekintettel kell lenni. A folyadékhajtómű által átviendő teljesítmény ugyanis erőltetett menetnél lényegesen nagyobb, mint rendes menetnél. Ennek folytán erőltetett menetnél a hajtóműben föllépő folyadéknyomás nagyobb, mint rendes menetnél. Ha már most a szabályzószerkezetet úgy állítanék be, hogy rendes menetnél a szabályzószerv a turbina frissgőzvezetékét kellő pillanatban nyissa és zárja, akkor erőltetett menetnél esetleg a szabályzószerv túlkorán, ill. túlkésőn zárna, úgy hogy a hajtómű átvezérlésénél a turbina fordulatszáma módosulna," Oly esetekbeD, amikor az ilyen fordulatszámingadozás kellemetlenségeket okozhatna, a frissgőzvezeték szabályzószervének kellő időben való nyitását és zárását nemcsak a folyadékhajtóműben lévő abszolút nyomástól, hanem a folyadékhajtómű teljesítményfölvételének sebességétől is függővé tesszük. A frissgőzvezeték szabályzószerve akkor nyit vagy zár, ha a folyadékbajtómű egy bizonyos teljesítményt visz át. A szabályzószerkezet erőltetett menetnél csak a folyadékhajtómű nagyobb teljesítményátvitelekor fog működni, mint rendes menetnél, vagyis rendes menetnél érzér kenyebb, mint erőltetett menetnél, A teljesítményátvitelnek megfelelő érzékenységet azáltal érhetjük el, hogy az erőket [pl. a 2. ábránál a (11) rúgó feszültségét], melyek a hidraulikus (6) hengerben föllépő erőkkel szemben hatnak, a folyadékhajtómű teljesítményeinek megfelelően módosítjuk. Lehetne emelők vagy hasonlók révén a (11) rúgó feszültségét a manőverezőszelep állásától oly módon függővé tenni, hogy a manőverezőszelep nyitásakor a (11) rúgó feszültsége növekedjen, zárásakor ellenben csökkenjen. Teljesen nyitott manőverezőszelep esetén tehát a (11) rúgó nagyobb feszültségének megfelelően nagyobb nyomásnak kell a (7) és (8) dugattyúkra hatnia, hogy a (14) szabályzószerv nyíljon, mint csak félig nyitott manőverezőszelep esetén. A 3. és 4. ábrabeli példánál, melynél a (20) szabályzószerv zárását a (22) vezérdugattyúra ható gőznyomás eszközli, a szabályozószerkezet érzékenysége azáltal módosítható, hogy a (23) vezetékbe egy szelepet iktatunk s a (22) dugattyúhoz áramló gőzt a folyadékhajtómű teljeeítményátvitelének megfelelően fojtjuk, vagyis nagy átviendő teljesítmények esetén a szelepet nyitjuk s ezáltal a (23) vezetéken át a (22) dugattyúra ható nyomást fokozzuk. E szelep nyitása a főmanöverezőszelep nyitásával egyidejűleg történhet, ha pl. az egyik szelep mozgását a másikétól függővé teszszük. Lehet az önműködő szabályozást továbbá úgy is elérni, hogy a (7) és (8) dugattyúkat olajfékefekel vagy hasonló csii-