67673. lajstromszámú szabadalom • Csavarrugós súrlódó tengelykapcsoló
csavarszalagos sűrlódókapcsolóknál is kétirányú hajtást tesz lehetővé. Ezt azáltal érjük el, hogy a rúgó mindkét végét hajtófej gyanánt képezzük ki, melyeket ily módon rendezünk el, hogy az egyik fej az egyik, a másik fej pedig a másik forgásirányban haji, mimellett a nem hajtó fejnek játéka van úgy, hogy a rugóban csak húzóigénybevélel lép föl, de semmiesetre sem keletkezhetik benne a reá nézve veszélyes nyomóigénybevétel. Emellett, a korábbi kísérletekkel szemben, a beiktatóemelővel nem csak az utolsó csavarmenetet, hanem célszerűen az egész rúgót összehúzzuk. Ily berendezésnél teljesen mindegy, hogy melyik irányban forognak a tengelyek, mivel a kapcsoló mindkét forgásiránynál működésbe jön. A csatolt rajzon találmányunk tárgyának egy példaképen vett foganatosítási alakja van főltüntetve. Az előbb említett, a csavarrúgó végein megerősített két hajtófejet az (a) és (b) kiugrások képezik, mely utóbbi egyszersmind az (i) feszitőemelő (o) csuklója gyanánt van kiképezve. Megfeszítetlen állapotban az (a) fej (d)-nél, az egyik tengellyel összekötött (c) menesztőtárcsára, a (b) fej pedig, (e)-nél, a (c) menesztőtárcsa előreugró karjára támaszkodik. Ha a rúgót összeszorítjuk, mikor is az szorosan a másik tengellyel összekötött (m) karmantyú köré tekercselődik, egész lazán fekszik az most a két (d) és (e) támadási pont között; a (c) tárcsa forgásiránya szerint azt az egyik, vagy a másik (d, vagy e) viszi magával, vele együtt azonban az (m) karmantyút is, amelyhez szorosan hozzásimúl. Ennek megfelelően, ha pl. nem a (c) tárcsa, hanem az (m) karmantyú volna a hajtó rész, az utóbbinak az (A) nyíl irányában való forgásakor az (a) rúgófej, a (b) nyíl irányába való forgáskor pedig a (b) fej jutna működésre. A csavarrugónak az (m) karmantyú körül való összehúzása az eddig szokásos módon történik. A jelen foganatosítási alaknál, az (f) bekapcsolókarmantyú tengelyirányban való eltolásával, az (i) feszítőemelőt, a (g) segédemelő és a beállítható (h) feszítőzár segítségével, az (o) csukló (k) csapja körül elforgatjuk. Ekkor az (i) emelő, az (1) állítócsavarral, a másik csavarvégen lehetőleg az (a) fejbez közel levő (al) bütyök (n) meghoszszabbításához ütődik úgy, hogy az (al) bütyök és az (o) csukló, ellenkező irányban, széjjelszoríttatnak és ezáltal a csavarrúgónak az (o) és az (al) pontok kőzött fekvő menetei az (m) dobra fekszenek. A rúgó megfeszítése pl. úgy is történhet, hogy ismeretes módon, az (a) és (b) fejek közé feszítőékeket verünk, melyek ezen két fejet tangenciálisan szétfeszítik és ezáltal a rúgót összehúzzák stb. Az elrendezés lényege, hogy a működtetőszerkezet (feszítőemelő, feszítőékek, vagy hasonlók) a menesztőszerkezettől, (e, d) ütközők, (c) tárcsa, független és így a forgatónyomatéktól tehermentesítve,könynyen kapcsolható és kiiktatható. SZABADALMI IGÉNY. Csavarrúgós súrlódó tengelykapcsoló a mozgatószerkezeitől különválasztott működtetőszerkezettel, azáltal jellemezve, hogy a csavarrúgó két hajtófejjel, vagy más (a, b) támadó megfogó eszközzel van ellátva, melyek közül mindegyik egy kapcsolórészen alkalmas támasztónyúlványt talál úgy, hogy a rugónak pl. az (f) beiktatókarmantyú segélyével eszközölt megfeszítésekor, a forgás iránya szerint,, a rúgó megfelelő haj tófeje eszközli a hajtást. (1 rajzlap melléklettel.) »ALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA 5 l-L APE6JSH