67649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai masszáknak agyaghoz hasonló képlékenységűvé tételére

másik alapanyag hidroxidját kötőanyag gyanánt hozzáadni. Az új eljárás kivitelére minden oly módszer használható, mely kolloidális oldat előállítására alkalmas és pedig oly módon, hogy azon oldatokhoz, melyekből a kolloidális anyagok előállíttatnak a földolgozandó anyagot mindjárt finom por alakjában'adjuk hozzá. A kolloid előállítása tekintetében emellett lényeges, hogy az anyagot rendkívül finoman 100 óra hosszat vagy még tovább őröljük és nagyobb sűrűség elérése céljából esetleg még előzetesen kiégessük, minthogy az így előkészített anyagok a kolloid előállítására nézve kedvező oldhatóságra tesznek szert. A gyakorlati kivitel pl. következőképen történhet: A port sóoldattal keverjük össze, pl. thoriumoxidot thoriumnitrátoldattal, vagy zirkonoxidot zirkonnitrátoldattal, thoriumoxidot zirkonnitrátoldattal, zirkonoxidot thoriumnitrátoldattal, kvarcot vízüveg és sósav keverékével, aluminiumoxidot az acetátjával stb. A savat azután, pl. dialízis útján, vagy mérsékelt hőmérsékleten való állandó vízhozzáadás mellett történő folytonos elpárologtatással távolítjuk el. A földolgozandó anyagot, pl. thoriumoxi, dot egy savval, pl. sósavval fölmelegítjük és az elpárolgott savat és vizet friss sav, illetve friss víz hozzávezetésével pótoljuk. Célszerű emellett az egész masszát állandóan keverni, amellett a thoriumoxid oldódik és thoriumklorid képződik. Ezután a savat állandó vízhozzáadás mellett végbemenő elpárologtatással eltávolítjuk. A rendkívül finom thoriumoxiddal kevert thoriumklorid közben thoriumhidroxiddá alakul át, mely kolloidális állapotban van és a thoriumoxidrészeken egyenletesen rakodik le. Az egész eljárást a massza melegítése nélkül dialízissel is keresztülvihetjük, de akkor a folyamat megfelelően tovább tart. Az anyagok néhány százalékának későbbi hidroxidképzés céljából oldatba való átvitele alkáliák segélyével is keresztülvihető. Ha az eljárást rövidebb idő alatt akarjuk keresztülvinni, a kolloidális részecskéket kisebb mennyiségben állítjuk elő és ehelyett a masszához kis mennyiségben már előre hozzákeverünk kötőanyagot, pl. zselatint, vagy hasonlót. A viszonyok helyes megválasztásával, ami természetesen teljesen a földolgozandó anyagtól függ, ily módon oly formadarabokat állíthatunk elő, melyek száradásánál és tűzben is csak kis mértékben zsugorodnak. A leírt eljárás szerint előállított masszák ugyanúgy dolgozhatók föl, mint az agyag, mindenekelőtt gipszformákba önthetjtik, sőt a jelen eljárás segítségével már egyszer égetett anyagokat is újra képlékeny állapotba hozhatjuk. Végül az eljárás arra is használható, hogy bizonyos, de nem elegendő mértékű képlékenységű anyagokat ezen tulajdonságuk tekintetében javítsunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kerámiai termékek képlékennyé tételére szervetlen kötőanyagok, különösen hidroxidok alkalmazása mellett, azáltal jellemezve, hogy a kötőanyagot kolloid alakjában oly finoman és egyenletesen elosztva adjuk az alapanyaghoz, hogy agyaghoz hasonlóan alakítható képlékeny masszát kapunk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kötőanyagnak az alapanyaggal való összekeverése céljából a kötőanyagot sol alakjában alkalmazzuk. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kötőanyag solját az alapanyaggal bensően összeőröljük. 4. Az 1—3. igényben védett eljárás foganatosítást alakja, azáltal jellemezve, hogy a solt rendkívüli hígításban használjuk és az alapanyagot finom por alakjában lassanként adjuk hozzá. 5. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kötőanyagot kolloidális állapotban magában az alapanyagban képezzük.