67649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai masszáknak agyaghoz hasonló képlékenységűvé tételére

Megjelent 1915. évi julius hó 31-éu. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 67649. szám. XVII/b OSZTÁLY. Eljárás kerámiai masszáknak agyaghoz hasonló képlékenységüvé tételére. DR

PODSZUS EMIL TANlTÓ NEU-KÖLNBEN. A bejelentés napja 1912 május hó 7-ike. Elsőbbsége 1911 május hó 17-ike. A találmány tárgya eljárás tetszőlegesen alakított tárgyaknak tűzálló vagy kerámiái, különösen pedig olyan agyagokból való előállítására, melyek anyagot nem tartalmaznak. Mint ilyen anyagok tekintetbe jönnek a ritka földek, továbbá alumíniumoxid, kvarc, thoriumoxid, zirkonoxid és hasonlók, valamint ezek vagy más megfelelő anyagok keverékei. Míg az agyagtartalmú anyagokat nagy képlékenységük következtében különféleképen, pl. mint szívós pépet vagy folyékony masszát alakíthatjuk, mimellett a formadarabot a formától könnyen külön lehet választani, addig az említett anyagokat sem az egyik, sem a másik módon sem sikerült formadarabokká földolgozni. Az új eljárás az eddigi kísérletektől főkép abban különbözik, hogy- a földolgozandó anyaghoz kötőanyagot adunk és hogy ez a kötőanyag kolloidális állapotban van. A'z új eljárás további lényeges jellemzője, hogy a kolloidális részecskék a földolgozandó maszszákban tökéletesen egyenletesen osztatnak el és az alapanyagra nagy mértékben lerakodni képesek. A kolloidáliö alapanyag egyenletes elosztása nagy nehézségeket okoz. Megkísérelték már oxidokat, pl. magnéziát hidroxidokkal keverni, ezek a kísérletek azonban nem adtak használható eredményeket, különösen nem sikerült a kivánt nagy képlékenységet elérni, minthogy tisztán mechanikai úton nem lehet eléggé benső, illetve egyenletes keverést létrehozni. Ezzel szemben meglepő módon ugyanezen anyagoknál a képlékenység magas fokát érhetjük el, ha a kötőanyagot különleges alakban visszük be az alapanyagba úgy, hogy tökéletesen benső és egyenletes elosztás létesül. Ez a körülmény a jelen tatalálmány lényeges része. A kötőanyag ezen rendkívül finom és egyenletes elosztását azáltal érjük el, hogy a kötőanyagot az alapanyaghoz solállapotban adjuk hozzá és az egész masszát azután nagy mértékű őrlésnek vetjük alá. Az őrlést elkerülhetjük, ha a solt rendkívül hígított állapotban alkalmazzuk és az alapanyagot finom por alakjában lassan keverjük hozzá. Ugyanezt még sokkal jobban és könnyebben elérhetjük, ha a kötőanyagot kolloidális finomságban magában az alapanyagban képezzük. Kötőanyagokként főkép a földolgozandó alapanyagok hidroxidjai jönnek tekintetbe, melyek az égetésnél redukáltatnak. Lehet természetesen valamely alapanyaghoz egy