67633. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

A (49) cső a (13) szekrénytől közel a (14) vezetékhez ágazik el és pedig azon ponton, liol az éppen közeledő (66) szárny a tok falával zárt teret képez. A nyomás ezen .zárt térben a szárnyaknak a (14) vezeték előtt való elhaladása után tetemesen növekedik és így a levegő ellennyomás alatt lép a (49) csőbe. Amig az égési levegőt és az égési anyagot a hengerekhez azok fölső végénél vezetjük be, addig az égési gázok és a hengerek kiöblítésére szolgáló levegő a hengereket ezek alsó végén lévő pontokban hagyják el. Mindenik henger ezen celbol a (7) dugattyú legmélyebb helyzetében közvetlenül fölötte fekvő vízszintes síkban több (67) kibocsájtónyílással van ellátva, amelyek a körgyúrűalakú (68) kamrával állanak összeköttetésben. A (68) kamrákhoz a gázok kipuffogására szolgáló közös (69) vezeték •csatlakozik. A gép működési módja a következő; Ha a gép jár, akkor a szivattyú a hengereket körülvevő köpenyből levegőt szív, amely eközben a hengereket hűti, maga pedig fölmelegszik. A szivattyú ezt a levegőt komprimálja ós a hengerek számára közös forgó tolattyúba vagy (17) tartályba szállítja. A levegőnek az a része, amelyet a szivattyú erősebben komprimál, azon közegekhez jut, amelyek az égési anyagot megszabják és a töltést a hengerekbe szorítják. A szivattyúnak három szárnya a három hengernek felel meg. A gép minden fordulatánál tehát három légáramlökés jut az előbb említett közegekhez és pedig azon időpontokban, amelyekben az égőanyagnak a hengerekbe való bevezetése szükséges. A (20) elosztótolattyún elrendezett (28) kapcsolókerék és a (6) forgattyú tengelyen ülő (31) kapcsolókerék akképen vannak elrendezve, hogy a tolattyú (21, 22) vagy (23) nyílásai közül az egyik a megfelelő henger beboesájtónyílásával akkor esik egybe, amikor az illető henger dugattyúja azon helyzetben van, amelyben a kibocsájtónyílásokat szabaddá teszi. A forgótolattyúban és a <14) vezetékben lévő, valamint a fújtatóból bevezetett levegő ekkor gyorsan átáramlik az illető hengeren és a szabaddá vált kibocsájtónyilásokon át távozik, miközben a hengert teljesen kiöblíti és falait hűti. Éz az állapot mindaddig marad fönn, amíg a forgótolattyú kellő mértékben el nem forgott és a kiöblített hengert a (17) tartálytól el nem zárja. A hengerben még jelen lévő levegőt a dugattyú visszamenetnél komprimálja. A gép egész vezérlése tehát, kívánt esetben, csakis a (28) és (31) kapcsolókerekek helyzetétől függ. Hogy már most a gép teljesítményét változtathassuk és kedvező, gazdaságos hatásfokot érjünk el, a (28,- 31) kapcsolókerekeket alkalmazzuk, amelyeket akképen rendezünk el, hogy azok a forgótolattyút a (29) és (32) kapcsoló kerekek közvetítése útján zárt helyzetbe hozzák. Amint föntebb említve volt, a (32) kapcsolókerék a (6) tengelyen elállítható és ily módon tehát a bebocsájtónyílások nyitása és zárása közti időtartam változtatható. A forgótolattyú tehát záródik és pedig ugyanazon pillanatban, amelyben a dugattyú kompressziólöketét me'gkezdi úgy, hogy az egész henger levegővel megtöltve marad, amelyet a dugattyúnak komprimálni kell. A fő elosztószelep azonban nyitva is maradhat, amig a dugattyú a kompressziólöket bizonyos meghatározott részét meg nem tette és a dugattyú ekkor a hengerben levő levegő egy részét a forgótolattyún át ismét visszaszorítja; ha már most a szelep teljesen záródik, akkor magában a hengerben kevesebb levegő van, mint a kompreszsziólöket kezdetén. Ezáltal a gép teljesítménye pontosan szabályozható. A (37) rúd emelkedésénél és sülyedésénél az égőanyagot szállító (44) szivattyú dugattyúját magával viszi és ezáltal a (45) szivattyúhengerbe meghatározott mennyiségű égőanyag jut. A főszelepet záró helyzetbe mozgató (38) rúd emelkedésénél és sülyedésénél az (51) dugattyút működteti és pedig a dugattyú emelkedik, amikor a forgó tolattyú záródik. Az elzárt és erősen komprimált levegő a szivattyú második kibocsátónyílásától a már ismertetett úton gyorsan átáramlik és a levegő-, valamint égőanyagkeverékét az (50) csövön át azon