67629. lajstromszámú szabadalom • Körszivattyú illetve hasonló gép

lapátok előnyével és pedig a lehető csekély keréksúrlódással. Azt az előnyt, hogy az összes energia legnagyobb részét magában a futókerékben potenciális energia alakjában nyerjük, a jelen találmány szerint általában oly módon érjük el, hogy a futókerékhez a hozzáömlés kívülről történik. Nyilvánvaló, hogy ilyen kívülről történő hozzáömlésnél a kinétikai energiának az összes szállító­teljesítményben való részesedése— egyenlő szállítási magasságokat föltéve —' a futókerék­ből való kilépéskor igen csekély mértékben történik, miáltal, mint előbb említettük, a körszivattyú, illetve hasonló "gép összes ha­tásfokának javulnia kell. Hogy a kilépési sebességnek abszolút nagysága egy külső hozzáömlésű keréknél mindig igen csekély lehet, az abból következik, hogy az egyik, és pedig a leglényegesebb komponense ezen sebességnek, a futókerék belső kerületi se­bessége, mindig sokkal kisebb, mint a külső. Miután külső hozzáömlésű futókerekeknél az abszolút kiömléei sebességnek minden­kor aránylag kicsinynek kell lennie, így te­hát a vízszálban rejlő kinétikai energia is nagyon kicsiny, ebből az következik, hogy inár egy aránylag egyszerű vezetőkészülék is képes a vízszálnak meglevő kinétikai energiáját nyomássá változtatni. Ha a kiöm­lés a futókerékből jelen találmány szerint sugárirányban történik, akkor ilyen külső hozzáömlésű futókerekeknél a vezetőkészü­lék egyáltalában fölöslegessé válik. A következő meggondolásokból követke­zik, hogy a jelen találmány szerinti külső hoszáömlésű futókerekekkel ellátott szi­vattyúknál, illetve hasonló gépeknél a ke­réksúrlódást is tetszés szerint kicsinyre vehetjük. Legyen a futókerék külső kerületén az abszolút sebesség w, (akár kívülről befelé akár megfordítva van irányítva), ennek a futókerék érintőjével bezárt szöge a futókerék saját kerületi sebessége u, to­vábbá az effektív nyomómagasság H, tehát a futókerék által előállítandó nyomómagas-1 ság sH, a hatásfok vi, mimellett s = —, a gyorsulás g, akkor ha a futókeréknyílás belső kerületén áz abszolút sebesség sugár­irányú (ismét mindegy, akár kívülről befelé, akár megfordítva van irányítva), a turbina­elmélet fő munkaegyenletét a következő módon fejezhetjük ki: sgH = u.w.cosS A belső hozzáömlésű rendes szivattyúnál w X cosX mindenkor jelentékeny mérvben függ az u kerületi sebességtől; a szivattyú­tervezéskor w X cos$ nagyságának megvá­lasztására nem igen tág határ van engedve. Gyakorlatilag w X cosS kereken = u-val és pedig előre görbített futókeréklapátnál na­gyobb, hátragörbítetteknél kisebb mint u. Mindenesetre azonban és ez a lényeges, a szivattyútervezéskor nem lehet ily módon w-t az u-tól függetlenül megválasztani; nagyobb u kerületi sebességgel ugyancsak nagyobb w sebesség jár együtt. Máskép történik ez a jelen találmány sze­rinti futókerekeknél. Itt w X cosS szabadon választható; ezt tehát úgy választhatjuk, hogy u kisebb legyen. Más szavakkal: a külső keréksúrlódá8 (főrészben a futókerék homlokfölületén) a nyomómagasság csök­kenése nélkül tetszés szerint csökkenthető. Ezt a hatást az érkező vízszálak, a futóke­rék kerületi sebességével való «szembefu­tásá»-nak tulajdoníthatjuk. A w-vel belépő vízszál szembefutása által a futókerekek kerületi sebessége ezen vízszállal szemben látszólag növekedik, a futókerék külsejét nedvesítő vízrészecskék ellenben csakis az u valóságos kerületi sebességnek megfelelő mértékben idézhetnek elő súrlódást. Természetesen kis ellenállási magassá­gokra is az u és w X cosS nagysága egy­mástól teljesen függetlenül választható. Ennek és általában a külső hozzáömlés használatának előnyei legföltünőbben nagy gőzerőművek kondenzációjához való hűtő­szivattyúknál mutatkoznak. Ezen hűtőszi­vattyúkat az jellemzi, hogy kis ellenállás­magasságoknál (kb. 10—15 m.) nagy víztö­megeket kell szállítaniok. Amellett kívána­tos, hogy hajtásuk ne elektromotorral, ha­nem pl. egy gőzturbinával történjék, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom