67629. lajstromszámú szabadalom • Körszivattyú illetve hasonló gép

lapátok előnyével és pedig a lehető csekély keréksúrlódással. Azt az előnyt, hogy az összes energia legnagyobb részét magában a futókerékben potenciális energia alakjában nyerjük, a jelen találmány szerint általában oly módon érjük el, hogy a futókerékhez a hozzáömlés kívülről történik. Nyilvánvaló, hogy ilyen kívülről történő hozzáömlésnél a kinétikai energiának az összes szállítóteljesítményben való részesedése— egyenlő szállítási magasságokat föltéve —' a futókerékből való kilépéskor igen csekély mértékben történik, miáltal, mint előbb említettük, a körszivattyú, illetve hasonló "gép összes hatásfokának javulnia kell. Hogy a kilépési sebességnek abszolút nagysága egy külső hozzáömlésű keréknél mindig igen csekély lehet, az abból következik, hogy az egyik, és pedig a leglényegesebb komponense ezen sebességnek, a futókerék belső kerületi sebessége, mindig sokkal kisebb, mint a külső. Miután külső hozzáömlésű futókerekeknél az abszolút kiömléei sebességnek mindenkor aránylag kicsinynek kell lennie, így tehát a vízszálban rejlő kinétikai energia is nagyon kicsiny, ebből az következik, hogy inár egy aránylag egyszerű vezetőkészülék is képes a vízszálnak meglevő kinétikai energiáját nyomássá változtatni. Ha a kiömlés a futókerékből jelen találmány szerint sugárirányban történik, akkor ilyen külső hozzáömlésű futókerekeknél a vezetőkészülék egyáltalában fölöslegessé válik. A következő meggondolásokból következik, hogy a jelen találmány szerinti külső hoszáömlésű futókerekekkel ellátott szivattyúknál, illetve hasonló gépeknél a keréksúrlódást is tetszés szerint kicsinyre vehetjük. Legyen a futókerék külső kerületén az abszolút sebesség w, (akár kívülről befelé akár megfordítva van irányítva), ennek a futókerék érintőjével bezárt szöge a futókerék saját kerületi sebessége u, továbbá az effektív nyomómagasság H, tehát a futókerék által előállítandó nyomómagas-1 ság sH, a hatásfok vi, mimellett s = —, a gyorsulás g, akkor ha a futókeréknyílás belső kerületén áz abszolút sebesség sugárirányú (ismét mindegy, akár kívülről befelé, akár megfordítva van irányítva), a turbinaelmélet fő munkaegyenletét a következő módon fejezhetjük ki: sgH = u.w.cosS A belső hozzáömlésű rendes szivattyúnál w X cosX mindenkor jelentékeny mérvben függ az u kerületi sebességtől; a szivattyútervezéskor w X cos$ nagyságának megválasztására nem igen tág határ van engedve. Gyakorlatilag w X cosS kereken = u-val és pedig előre görbített futókeréklapátnál nagyobb, hátragörbítetteknél kisebb mint u. Mindenesetre azonban és ez a lényeges, a szivattyútervezéskor nem lehet ily módon w-t az u-tól függetlenül megválasztani; nagyobb u kerületi sebességgel ugyancsak nagyobb w sebesség jár együtt. Máskép történik ez a jelen találmány szerinti futókerekeknél. Itt w X cosS szabadon választható; ezt tehát úgy választhatjuk, hogy u kisebb legyen. Más szavakkal: a külső keréksúrlódá8 (főrészben a futókerék homlokfölületén) a nyomómagasság csökkenése nélkül tetszés szerint csökkenthető. Ezt a hatást az érkező vízszálak, a futókerék kerületi sebességével való «szembefutásá»-nak tulajdoníthatjuk. A w-vel belépő vízszál szembefutása által a futókerekek kerületi sebessége ezen vízszállal szemben látszólag növekedik, a futókerék külsejét nedvesítő vízrészecskék ellenben csakis az u valóságos kerületi sebességnek megfelelő mértékben idézhetnek elő súrlódást. Természetesen kis ellenállási magasságokra is az u és w X cosS nagysága egymástól teljesen függetlenül választható. Ennek és általában a külső hozzáömlés használatának előnyei legföltünőbben nagy gőzerőművek kondenzációjához való hűtőszivattyúknál mutatkoznak. Ezen hűtőszivattyúkat az jellemzi, hogy kis ellenállásmagasságoknál (kb. 10—15 m.) nagy víztömegeket kell szállítaniok. Amellett kívánatos, hogy hajtásuk ne elektromotorral, hanem pl. egy gőzturbinával történjék, hogy