67617. lajstromszámú szabadalom • Gázosító robbanással működő erőgépekhez

•végén túl meg van hosszabbítva s arra a fölül zárt (g) sapka van ráesavarolva, amelynek falába a (h) nyílások vannak vágva. Az i(f) csövön az alulról behelyezett (i) cső megy keresztül, amely az (f) cső fölött a (g) sapka -által elzárt térbe torkollik és alul a (k) toknyílások révén a külső levegővel közlekedik. A (g) sapkán van az (ti) rudazat révén följebb vagy lejebb állítható és könnyen eltolható, kúpalakú (m) szabályozó elem. Az (m) szabályozó elem az (ml) segédkúppal kapcsolatos, amely az (m) szabályozó elem lesülyesztett helyzetében a (d) tüzelőanyagfuvóka nyílásának magasságában fekszik és az utóbbi és az (o) légfúvóka közötti légbeömlési keresztmetszetet megszűkíti. Az (m) kúp belsejében az (m2) üreg van kiesztergálva, amelyből (m3) furatok vezetnek kifelé. A motor megindításakor az (m) kúpot alsó szélső helyzetéből csak kevéssé emeljük meg úgy, hogy az a szívási keresztmetszetet csak kevéssé hagyja szabadon. Az (ml) segédkúp ekkor a (d) tüzelőan)agfuvóka és az (o) légfúvóka közötti térbe helyezkedik el és az utóbbit oly mértékben fojtja, hogy noha a (d) fúvóka torkolatánál az (m) kúp által szabadon hagyott keresztmetszet nagyon csekély, mégis az elérhető szivási sebesség elegendő lesz megfelelő keverék létesítésére. Az (ml) segédkúpnak helyzete az (m) •kúphoz képest úgy van megszabva, hogy a keresztmetszetnek megszükülése a fuvókánál csakis akkor következik be, amikor az (m) kúp fölső széle révén a szabad keresztmetszet az (m) fúvóka fölött már anynyira csökken, hogy a fuvókánál a szívási sebesség túlságossá nem fokozódhatik. Ha az (m) kúpot nagyobb szívási keresztmetszet szabaddá tétele céljából magasabbra -emeljük, akkor annak (m2) ürege a (g) sapka (h) elszivónyílásai fölé kerül. Az elszivónyílások helyzete pedig olykép van megszabva, hogy azokat az (m) kúp teljesen szabaddá teszi, ha annyira megemeljük, hogy a közte és az (o) légfúvóka között a szabad szívási keresztmetszet olyan nagy lesz, mint a milyen a keresztmetszet a fuvókanyílás magasságában. A (g) sapka (h) elszivónyílásainak szabaddá tételekor a (g) sapka által bezárt tér és az elgázosító keverőtere között az (m3) furatok, (m2) bővület és (h) elazivónyílások révén előálló összeköttetés az (f) cső és az (i) cső között lévő tüzelőanyagra is szívóhatást fejt ki. A fuvókából kilépő tüzelőanyag mennyisége valamennyi gázosítónál, a sebességgel változó vezetékellenállásoktól eltekintve, egyrészt a kiömlési nyílás keresztmetszetétől ós másrészt attól a különbözettől függ, amely a szívóhatásnál a gázosítóban mindenkor uralkodó nyomás és azon nyomás között mutatkozik, amely alatt a fuvókában áll a tüzelőanyag. A tüzelőanyag rendes körülmények között, azaz a dugattyúmozgás, ill'etve a szívási sebesség kezdő állapotában, a (d) fúvók akiömlési nyílásának magasságában és pedig atmoszférikus nyomás alatt áll. A (d) fuvókacső és a (c) légfúvóka között beszívott levegő hatása alatt a tüzelőanyag a fuvókából kilép és azt az utánaáramló levegő magával ragadja. Egyidejűleg, az (m) kúp megfelelő helyzetében, a (g) sapka belsejébe átvitt szívóhatás révén a sapka belsejéből is levegő szívódik ki úgy, hogy a légsebességnek fokozódásával a fúvóka mentén, a kilépő tüzelőanyagra ható nyomás a sapka belsejében is annyira csökken, hogy a le-, vegő és a tüzelőanyag viszonya ugyanaz marad. A dugattyú, ±11 - a szívási sebesség csökkenése esetén az (i) csövön alulról beáramló levegyő a nyomásta sapka belsejében újból kiegyenlíti úgy, hogy a löket végén a sapka belsejében is újból a rendes nyomás uralkodik. A (g) sapkából történő elszívás lényegesen befolyásolja a (c) toldat furatán alulról beömlő tüzelőanyag mennyiségét is úgy, hogy még a megengedett legnagyobb fordulatszámok esetében is, noha ilyenkor a külső fuvókacsatornában az ellenállások nagyon erősen növekednek, mégis mindenkor elegendő mennyiségű tüzelőanyag jut a fuvókacsatornába.