67588. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzöknek könnyen elgőzölögtethető folyadékokat tartalmazó tartányokból a terekből való elillanása megakadályozására

beáló folyadékkal megtöltött közlekedőedényekből állanak, melyek folyadékfölszine egyrészt a külléggel és másrészt a lartány belső terével összeköttetésben állanak, mimellett a beeresztőelemeknél a tartány belső terének nyomása alatt álló folyadékfölszin sokszor nagyobb a küliég nyomása alatt álló folyadékfölszínné!, míg a kibocsálóeletneknél a viszony megfordított. A kisebb folyadékfölszinre ható túlnyomás tehát a folyádékfölszinnck gyors, egészen a közlekedőedénnyel való összeköttetésig való leszorítása által kisebb ellenállás mellett való kiegyenlítést enged meg. Ellenben egy ellentétes irányú túlnyomásnak nagyobb ellenállást kellene kiegyenlítenie úgy, hogy tehát egy oly elem, mely ellentétes irányban kapcsolt közlekedőedényekből áll, korábban engedné meg a kiegyenlítést. Azáltal tehát, hogy a levegő be- és kiáramlására különválasztott elemek alkalmaztatnak, a tartány kiürítésével és megtöltésével szembeni ellenállás a legkisebb mértékre korlátozható, ezenkívül pedig, minthogy a két elem egyidejűleg is működhetik, a gőzök abszorbeálása mindennemű zárt helyiségekben,, például gyári helyiségekben folytonosan eszközölhető. A rajz 1. és 2. ábrája a be- illetve kibocsátóelem egy kiviteli alakjának, a 3. és 4. ábra az elem egy másik kiviteli alakjának és az 5. és 6. ábra egy harmadik kiviteli alakjának vázlatos föltüntetése. A 7. ábra egy többszörös elrendezésű beeresztőelem kiviteli példája. Az 1. ábra szerinti beeresztőelem a részben abszorbeáló folyadékkal megtöltött (1) edényből áll, melyet fölül a (2) födél zár el, melyről a függélyes (3) fal nyúlik le egészen az (1) edény fenekének közeléig úgy, hogy ezen (3) válaszfal által két (4) és (5) közlekedőedény képeztetik, melyek közül az előbbi sokszor kisebb keresztmetszetű az utóbbinál. A (6) toldat a küllégbe torkollik és a (7) toldat a könnyen elgőzölögtethető folyadékot befogadó tartánnyal van összekötve. A 2. ábra szerinti kibocsátóelem a most leírt beeresztőelemhez hasonlóan van szerkesztve, tehát a (8) edényből, a (9) födélből, a két (11) és (12) közlekedő edényt képező (10) válaszfalból, — mimellett a (12) edény sokszor kisebb keresztmetszetű mint a (11) edény — továbbá a küllégbe torkolló (13) toldatból és a folyadéktartány fölső részével összekötött (14) toldatból áll. Ha a tartányból a folyadékot leeresztjük, akkor a tartány fölső részében a nyomás csökkenik és a külléghez képest alacsony nyomás áll elő. Minthogy ez az alacsonynyomás az (5) edénybe is tovaterjed, ennek folytán a küllég a (4) edényben a kisebb folyadékfölszint lenyomja, és pedig annyira, míg ez a fölszin a (3) válaszfal alsó széle alá sülyed. Most a külső levegő a nyílirányban az (5) edénybe léphet, hol a folyadékon át fölfele hatol és a (7) toldaton át a folyadék -tartányba áramlik. A folyadéktartányban levő alacsony nyomás a kibocsátóelem (12) edényébe (2. ábra) is tovaterjed és a (13) toldaton át a (11) edénybe belépő külső levegő az ezen edényben lévő folyadékfölszint leszorítja. Minthogy azonban a (11) edényben levő folyadékfölszin fölülete sokszor nagyobb a (4) edényben (1. ábra) levő folyadékfölületnél, ennek folytán a (11) edényben a folyadékfölszin sülyedése nem oly mértékű mint a (4) edényben úgy, hogy tehát csak az 1. ábra szerinti beeresztőelemen át áramolhatik be külső levegő a tartányba, mert a (11) edényben a folyadékfölszin nem sülyed le oly gyorsan egészen a (10) válaszfal alsó széléig, mint a (4) edény folyadékfölszine a (3) válaszfal alsó széléig. Ha megfordítva, a tartányba folyadékot töltünk be, akkor a tartány fölső részében a nyomás erősbödik és a külléggel szemben túlnyomás lép föl, ami a tartányban lévő léggőzkeverék elillanását eredményezi. Ennek folytán ez a léggőzkeverék a (12) edényben levő folyadékfölszint gyorsan egészen a (10) válaszfal alsó széle alá nyomja úgy, hogy a lég-