67585. lajstromszámú szabadalom • Szénszárítóberendezés

is célszerű afölső négy vagy hat tányérból a gőzt további fölhasználás nélkül elvezetni, illetve ezen tányérokat a gőzkeringésből kikapcsolni. Az oszlopok beosztása, illetve a tányérok csoportosítása természetesen a fönti példától eltérő is lehet. A 2. ábrán föltüntetett kivitel szerint a gőznek az egyes tányércsoportokban való elosztására és a csapadékvíz elvezetésére külön csövek alkalmaztatnak úgy, hog^ az (a, b) oszlopokat kamrákra osztani nem kell. Ezen kivitel tehát különösen oly esetekben lesz célszerűen alkalmazható, midőn meglévő berendezések alakítandók át. A 2. ábrán föltüntetett szárítóberendezésnél az (a) oszlopok csak az első ízben való gőzbevezetésre és a (b) oszlopok csak a gőznek az első kamrába való átvezetésére használtatnak föl. Ezen oszlopok ürege tehát nincs fölosztva. A gőz körül vezetésére függélyes (k, 1) és (m, n) csövek szolgálnak, amelyeknek hossza csak akkora, amennyi két-két tányércsoport összeköttetésére megkívántatik. Ezen csövek végeit (o) tárcsák zárják el, illetve választják el egymástól. Ezen csövekhez (p) csőcsonkok vannak szerelve, melyek a tányérokkal (r) összekötőcsövek révén vannak összekötve. A (k, 1, m, n) csövek mindegyikének aljához a csapadékvíz elvezetésére (s) csövek vannak kötve. Ezen kivitel előnye az, hogy minden meglevő szárítóberendezés átalakítására alkalmas és hogy a (k, 1, m, n) csövek kicserélésével a tányércsoportosítás bármikor megváltoztatható, valahányszor azt a szén nedvességtartalmának változása szükségessé teszi. A gőznek első ízben való bevezetésére ezen kivitelnél az (a, b) oszlopok alkalmaztatnak. A találmány lényegétől való eltérés nélkül azonban e célra is külön csövek alkalmazhatók, mely esetben az (a, b) oszlopok nem melegednek föl és hosszuk változatlan marad. A 3. ábrán egy, a leírt szárítóberendezésnél alkalmazható tányérnak vízszinted metszete van föltüntetve, mely tányér szerkezeténél fogva a berendezés hatásfokát is alkalmas fokozni. Eddig tányéros szárítóberendezéseknél a gőzsebesség fokozására a tányérüregben elrendezett válaszfalakkal kis keresztmetszetű csatornákat szoktak kiképezni. Az itt föltüotetett tányérnál az említett módszer mellett a gőzsebesség még azáltal is fokoztatik, hogy az ismert módon négy negyedből összetett tányér részei egymásután, vagyis sorba vannak kapcsolva úgy, hogy a gőz az első negyedrészből a másodikba, onnan a harmadikba és végül a negyedikbe vezettetik és mindegyik részben azonos hoszszúságú utat tesz meg. Ezáltal a fűtőfölület megnégyszereztetik, mert az első negyedrészben négyszer annyi gőznek kell bizonyos keresztmetszeten keresztüláramolnia, mint különben, a második negyedben háromszor annyinak és a harmadik negyedben még mindig kétszer annyinak. Az (1', 2', 3' és 4') tányérnegyedek függélyes (5', 6', 7', 8' és 9') csövekkel vannak összeköttetésben a (11', 12', 13', 14', 15', 16', 17' és 18') összekötő csövek révén. Az (5', 6', 7', 8' és 9') csövekből (19', 20', 21', 22' és 23') csövek ágaznak ki, melyekbe (24' 25', 26', 27' és 28') csapok vannak beiktatva és melyek egy közös (29') gyűjtőcsőbe torkolnak. A gőz a (30') csövön vezettetik az (5') csőbe és innen a (11') csövön át az (1') tá?_yérnegyedbe, honnan a (12') csövön át a (6') csőbe és onnan a (13') csövön keresztül a (2') tányérnegyedbe jut és így tovább a nyilak irányában a (4') részbe. Az utóbbiból a gőz és a csapadékvíz a (18') csövön át a függélyes (9') csőbe vezettetik. Amint látható, a gőz egymásután jut az egyik negyedből a másikba és minden átmenetnél egy-e

gy függélyes gyújtőcsövön halad keresztül, melyekből a csapadékvíz a (29') gyújtőcsőbe vezettetik. A (24', 25', 26', 27' és 28') csapok minden visszaható nyomást, amely a gőz áramlási sebességét károsan befolyásolhatná, elhárítanak. A tányérrészek szerkezete tetszőleges lehet. A rekeszekben terelőlapok rendezhetők el (1', 2', 3'), vagy ezen lapok egészen el is hagyhatók (lásd 4'). Ha az áramlási ke-