67570. lajstromszámú szabadalom • Szélkazános öblítőszerkezet árnyékszékek számára
A találmány tárgyának egy foganatosítási példája 1. ábrán axiális metszetben, 2. ábrán pedig távlatilag van föltüntétve Az (a) vezértok (c) bebocsátószelepes (b) csőcsonkja a nyomóvízvezetékhez, (d) csőcsonkja pedig az (e) szélüsthöz van kapcsolva. Az, (a) tokban (f') és (g) karimákkal tqmített (i, h) lépcsős dugattyú végigmenő üreges nyitott test, melynek (i) dugattyúja nagyobb fölületű, mint a (h) dugattyú. A dugattyú belsejébe az (m) fogantyúval ellátott (1') csöves vonórúd fog, mely egyrészt a lépcsős dugattyú (h) és (i) dugattyúi közti (k) szűkített részében, másrészt az (n) tömítőszelencében van vezetve s belső (1') végén úgy van kibővítve, hogy e végével nem húzható keresztül a szűkített (k) dugattyúrészen; az (m) gombra gyakorolt húzás révén tehát a dugattyút a pontozott helyzetből a kihúzott helyzetbe vihetjük, ellenben az (m) gomb visszanyomása a dugattyúra nem gyakorol hatást. A vezértok axisa a (d) csőcsonk axisához képest ferde úgy, hogy a dugattyú pontozott helyzetében a víz a szélüstből lényeges irányváltozás nélkül áramolhat a (p) öblítőcsőbe. A (c) tápszelepet befogadó (b) csőcsonk axisa ugyancsak ferde az (a) tok axisához képest. A (c) szelep (cl) pecekkel bír, melynek révén a lépcsős dugattyú a szelep zárását vagy nyitását eszközölheti. A működés módja a következő: Nyugalmi helyzetben a (h, i) dugattyú a pontozott állásban van úgy, hogy az (a) tok és az (e) légüst víztől mentesek, mert a szűkített (k) dugattyúrész körül a tok és a szélüst a (p) csővel közlekedik. Ha az (m) gombot kihúzva, a dugattyút a telt vonású helyzetbe hozzuk, a dugattyúnak a (k) részből az (i) részbe átvezető (il) kúpos fölülete a (cl) pecek révén a (c) szelepet (q) ülőkéjéről leemeli úgy, hogy a (b) csőcsonkból a nyomóvíz a szélüstbe áramolhat. Eközben a dugattyút a víznek oldalt ható áramlási nyomása és a tömítőfölületek súrlódása eltolódással szemben rögzíti, amíg a légiist nyomásának növekedése folytán az (a) tokban is annyira növekszik a Dyomás, hogy az (i) dugattyú fölületére kifejtett hatása le tudja győzni az eltolódást ellenző ellenállásokat s a dugattyút a pontozott helyzetbe szorítja. A dugattyú e mozgásakor először a (c) szelepet fogja a reá nehezedő víznyomás ülőkéjére szorítani, miközben a (cl) pecek a (k) dugattyúrész öblébe nyomul. Csak a (c) szelep teljes záródása után hagyja el az (i) dugattyú hengeres fölülete a tok (r) tömítőfölületét úgy, hogy most már a szélüstben fölgyülemlett víz a (k) szűkítés körül a (p) öblítőcaőbe nyomúlhat. A dugattyú addig marad ezen helyzetében, amíg az (m) gombot újból föl nem húzzuk. A (c) szelep axisának az (a) tokhoz képest való ferde helyzete folytán az (i) dugattyú (il) kúpfölülete kedvező irányban működik össze a (cl) pecekkel. A rajzból láthatjuk, hogy a (c) szelep axisa merőleges az (il) kúpfölület alkotójára úgy, hogy a szelep eltolását eszközlő mozgáskomponens éppen a szelepaxisba ^sik. Az (n) szelepcsavar elállítása révén a (h, i) dugattyú lemozgása szabályozható, hogy az (r) tömítőfölület alsó széle és az (i) dugattyú közti átbocsátókeresztmetszet bősége különböző víznyomásoknak megfelelően legyen beállítható. Alacsonyabb víznyomás esetén nagyobb szabad keresztmetszetet adunk, hogy a víz zártabb tömegben áramoljon ki. Az (n) tömítőszelence az (a) tokba csavart (o) részbe van szerelve, mely egyúttal az (f) tömítőkarima befogására is szolgál és akkora belső átmérőjű, hogy a (h) dugattyút csak belső végén vezeti, míg egyébként körülötte (s) gyűrűs teret határol, amelybe egy kevés víz hatolhat akkor, ha az (f) karima nem tömít tökéletesen. Hogy e víz az (n) szelencén át ne léphessen ki, az (1) cső fala (t) furattal bír, melyen át a szivárgó víz a cső belsejébe s innen a (p) öblítőcsőbe folyhat. Ezáltal a szivárgó víz kicsöpögését, mely az ismert szerkezeteknél nem ritka, teljesen elkerüljük. Az (1) cső belseje a külléggel az (m) gomb alatti (v) nyílásokon át közlekedik úgy, hogy