67558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerékabroncsoknak és más rugalmas tárgyaknak készítésére szolgáló anyagnak előállítására
__ Megjelent 1915. évi julius hó 2 4-én . MAGY. KIR. SZABADALMI ffi m HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67558. száni. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás kerékabroncsoknak és más, rugalmas tárgyaknak készítésére szolgáló anyagnak előállítására. BARRICELLI MAURIZIO TANÁR KRISTIANIABAN. A bejelentés napja 1914 julius hó 21-ike. Elsőbbsége 1913 julius hó 22-ike. Automobiloknál és kerékpároknál a pneumatikus abroncsoknak . alkalmazása a legkülönbözőbb veszélyekkel és hátrányokkal jár, melyeket a legtöbb esetben az abroncsoknak kilyukadása, a levegőnek ennek következtében beálló elszállása és az abroncsnak ellapulása idéz elő. Ezen nehézségeknek és hátrányoknak elkerülésére sokféle kísérlet történt. így ajánlották már a pneumatikus abroncsoknak tömör gumiabroncsokkal vagy parafából, gumiszivacsból, drótspirálisokból, fémkeféből és más rugalmas anyagból készült abroncsokkal való helyettesítését és megkisérlették a kerék más részeinek rugalmas kiképzését is, azonban, bár az ajánlott eszközök részben igen szellemesek voltak, azok a légtömlős abroncsoknál hátrányosabbaknak bizonyultak. Épp így ajánlották az oly anyagból álló kerékabroncsoknak alkalmazását is, melyeknek főalkatrészét gelatin, enyv, vagy más, colloidális anyag és glicerin, szirup vagy más, higroszkópikus anyag képezte és melyek a megkívánt oldhatlanságnak biztosítása céliából formaiinnal és különböző cserző anyagokkal kezeltettek. Hogy ezen anyagok nagy mértékben és messzemenőleg megkeményíttessenek, különböző pótlékokat, pld. savakat vagy savas vegyületeket, terpentint stb. alkalmaztak. Ezen anyagból azonban hasznavehető abroncsokat előállítani mindeddig nem sikerült, mert a gyakorlatban való használat azt igazolta, hogy az ismert eljárások szerint előállított, zselatint tartalmazó anyagok vagy nem birták ki azt a hőmérsékletet (89— 90°-ot), melyre azok használat közben fölhevülnek, hanem megolvadnak úgy, hogy az abroncs elpattan, vagy pedig idő múltával szilárdságukat vesztették él úgy, hogy az. abroncs porrá hullt szét. A jelen találmány oly eljárás,. mely az említett hátrányoktól mentes, még 100° C.nál magasabb hőmérsékletnél sem olvadó és használat közben porrá szét nem hulló anyagnak előállítását teszi lehetővé. Ez az eljárás azon tapasztalati tényen alapszik, hogy a szóban levő anyagoknak előállításánál nemcsak a használt anyagoknak mennyisége lényeges, hanem a termékek minősége szempontjából az is igen nagy jelentősséggel bír. hogy az alkotó részeknek keverése mily sorrendben és minő viszonyok között történik és hogy az alkotó részek mennyiségé-
