67549. lajstromszámú szabadalom • Tüzelési eljárás
iT*"-TM •'•CV*--! ^ - v^i* • '^J^^jtj^^jqpíjpw^K "Tti- VS^Í "A1 "— 2 — zzó tömegbe annyi levegővel kevert olajat fuvatunk be, mint amennyi az -olaj tökéletes elégésének biztosítására és íi koksznak lehetőleg kis égési vesztesség mellett történő izzásban tartására elégséges. Minthogy az olvasztáshoz szükséges hőt majdnem egyedül az olajnak elégése szolgáltatja, a kokszrétegek csakis arra szolgálnak, hogy a kokszágyban föllépő, elkerü'hetlen veszteségeket pótolják, miért is ezek a rétegek igen vékonyak és az ismert eljárásoknál alkalmazott rétegekben foglalt kokszmennyiségnek csakis tőrt részét tartalmazzák. A mellékelt rajzban egy, a találmányt képező eljárásnak foganatosítására szol-, gáló olvaszlókemence függélyes metszetben van föl tüntetve. Az olvasztókemencének az (1) lábakra szerelt, acéllemezből készült (2) palástját a tűzállóanyagból álló (3) bélés béleli; a kokszból készült (4) ágyon van az első (5) nyersvasréteg elhelyezve, az ezen fekvő második (6) kokszrétegen fekszik a második (7) nyersvasréteg. A találmányt képező eljárásnak foganatosítására használt ezen kokszrétegek aránylag igen vékonyak; a koksznak, nyersvasnak, valamint az esetleges póllékoknak adagolása a (8) adagolóajtón át történik. A fúvólevegő a (12) szélszekrényből a (13) .fúvó szájcsöveken át jut a kemencébe. Ezen, az ismert eljárásoknak foganatosítására szolgáló olvasztókemencéknél is alkalmazott szerkezetek mellett a találmányt képező eljárásnak foganatosítására szolgáló kemencénél a (9) szájcsövrk is alkalmaztatnak, melyek a szétporlasztott vagy elpárologtatott olajat közvetlenül az izzó kokszba vezetik be. Ezek a szájcsövek a befúvott olajjal azonnal keverődő levegőt vezető száj csöveken járnak át; az alsó és fölbő szájcsöveken átvezetett levegő mennyisége szabályozható úgy, hogy a kemencébe éppen a kellő mennyiségű levegő vezettetik be. A megolvadt fém a (10) lecsapolónyíláson és a salak a (11) le•csapolónyíláson át folyik ki. A fűtésre használt olajat teljesen elpárologtatva vagy szétporlasztva vezetjük be a kemencébe. A kemencének fuvatására előmelegített levegő az olajnak befúvására pedig gőz használható. Az olaj és levegő befuvatásának nem kell egy és ugyanazon a helyen történnie; az különböző pontokon, különböző módon is történhetik. Ha az olajat közvetlenül az izzó kokszágyba fuvatjuk be, az olaj koromnak és el nem égett szénnek lerakódása nélkül, tökéletesen ég el. A jelen találmányt képező eljárás, melynél az egyébként szükséges koksznak nagy részét olaj helyettesíti, annyiban előnyös, amennyiben az olaj bizonyos vidékeken a kolísznál olcsóbb és a megolvadt fém, az égési övezeten való átcsöpögése közben, az oxidálódásnak nincs oly mértékben kitéve, mint a régebb eljárásoknál, mert a befúvott levegő mindenkor keverve van éghető olajgőzökkel melyekkel az rendkívül könynyen egyesül és amennyiben a megolvasztott fémet káros anyagok, pl. kén és foszfor csak igen kis mértékben fertőzik, mert csak igen kevés koksz alkalmaztalik. Ezen körülmények a találmányt képező- eljárásnak alkalmazását még oly esetekben is indokolttá teszik, amelyekben az olaj a vele egyenlő hőértékű koksznál nem olcsóbb. Végül a használt olajnak elégetése teljesen és tökéletesebben megy végbe, mint az ismert eljárásoknál úgy, hogy szénveszteségek és grafit- és koromlerakódások sem lépnek föl. A találmányt képező eljárásnak foganatosítására sokféle, a gyakorlatban használt kemence alkalmas, így első sorban a kúpolókemencék és bizonyos lángkemencék. Az eljárásnak alkalmazása nincs is bizonyos kemencetypushoz kötve, ellenkezőleg az eljárás bármely typusú kemencében foganatosítható vasnak vagy más fémnek megolvasztására vagy érceknek redukálása vagy más műveleteknek elvégzése céljából. A találmányt képező
