67468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nyers quebrachofőzetekben lévő nehezen oldható cserzőanyagok föltárására

ilyen hulladékfőzeteket, ámbár azok még aránylag sok cserzőanyagot tartalmaznak, kizárólag ezen nagy sótartalmuk következtében veszni hagyják. Ezt a hátrányt azá^ftl küszöbölhetjük ki, hogy sóban szegény jü-ii vonatokat használunk. A fönt ismertetett új eljárással előállított kivonat, azzal a kivonattal szemben, melyet a 48B76. számú szabadalom leírásában ismertetett alkálikezelés útján állítottak elő, e tekintetben előnyösebb. Az új eljárásnál képződő sók eltávolítása ezenkívül azzal az előnnyel jár, hogy megfelelően nagyobb cserzőanyagtartalommal biró kivonatokat állíthatunk eiőmiáltal szállítási költségekben megtakarítást érhetünk el. A találmány tárgyát tevő eljárással föl nem tárható részek 10—15° C.-ra való lehűlés útján választhatók ki.- Ezáltal oly főzeteket kapunk, amelyek a lehűtési hőmérsékleten minden koncentrációnál tiszták maradnak és így bepárologtatás alkalmával kitűnő, hidegen oldható kivonatot adnak. Az eljárás foganatosítására nézve megemlítendő, hogy a forró főzeteket az alkáliföldek oxidjaiból, hidroxidjaiból vagy sóiból (pl. karbonátjaiból) készült péppel, autoklávban, levegő elzárása mellett, hosszabb időn át, legcélszerűbbe a 130°-ig hevítjük. Egyegy hl. főzetre kb. 10—15 g. marómeszet (Ca 0), ill. az egyéb fölsorolt anyagok ekvivalens mennyiségeit elegendő hozzáadni. A reakció befejeztével a hozzáadott vegyülettel ekvivalens mennyiségű savat (pl. ecetsavat, sósavat stb.) adunk a főzethez, vagy ha sóban szegény főzetet akarunk előállítani, olyan savat, amely a használt alkálifölddel nehezen oldható, ill. oldhatatlan sót alkot, amelyet ezután a főzetből, célszerűen forró állapotban való szűrés útján távolítunk el. A kiváló oldhatatlan anyagok ezután léghűtés és derítés segélyével az oldható rész,től elkülöníthetők. A csapadék, amelynek mennyiségét föntebb kb. 20%-ban adtam meg, természetesen változó mennyiségű, könnyen vagy nehezen oldható cserzőanyagot zár magába, amely a reakcióban nem vett részt, mivel nehéz és időpazarlással jár a könnyen ésnehezen oldható cserzőanyagok arányát minden egyes esetben tekintetbe venni, hogy a hatóanyag szükséges mennyiségét ennek megfelelően szabjuk meg. A nehezen oldható cserzőanyag legnagyobb részét újbóli kezelés útján oldható alakba vihetjük át. Az ezen kezelésnek ellentálló, oldhatatlan anyagok az ismeretes szulíitezés útján vihetők oldatba, amikor is oly cserzőanyagot kapunk, amely használható ugyan, de a hidegen oldható főrész kiváló cserző tulajdonságaival bír. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a nyers quebrachofőzetekben lévő, nehezen oldható cserzőanyagok föltárására, jellemezve azáltal, hogy a forró főzeteket az alkáliföldek oxidjaival, hidroxidjaival vagy sóival, (pl. karbonátjaival) levegő elzárása mellett, nyomás alatt vagy enélkül hevítjük és ezután a neutralizáláshoz szükséges ekvivalens mennyiségű savat adjuk hozzá. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy sókban szegény főzet előállítása céljából, a neutrálizálást oly savakkal végezzük, amelyek a használt alkálifölddel nehezen oldható, ill. oldhatatlan sót alkotnak. PAU.AS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPEBlfe.