67449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyémántnak és egyéb drágakőnek csiszolása céljából a tartóorsón való rögzítésére

(A) követ az (5) részen helyezzük el, mimellett azt övvonala mentén az (5) rész karmai rugalmasan körülfogják és tengelye a (4) és (5) részek tengelyébe esik. Az (1) ós (2) hüvelynek a vezetőhoronyban való megtartására két, lényegileg U-alakú rugalmas (7) feszítökengyel van elrendezve, amelyeknek szárai (7. ábra) befelé .vannak görbítve és a (3) tartó hátsó oldalán levő vezetőhornyokba kapaszkodnak. Ezen rugalmas kengyelek (8) rögzítőesavarokkal vannak ellátva, amelyek a részeket mindenkori helyzetükben rögzítik és szükség esetén a horony hosszirányában való beállítást is megengedik. A (4) orsó végén levő kőtartóba megfelelő cementet helyezünk. Ha már most a •drágakövet a (4) orsón rögzíteni akarjuk, úgy a két (1, 2) részt egymáshoz közelítjük, még pedig célszerűen oly módon, hogy az orsótartóhüvelyt az (1) részhez toljuk hozzá. A (2) részt eközben a V-alakú vezetőhorony vezeti a másik részhez úgy, hogy a drágakő az orsóban levő cementhez nyomódik. A kő előzetesen az (5) részen saját súlyánál fogva tar tátik meg helyzetében. A drágakőnek, ill. orsónak viszonylagos axiális elrendezése ilykép beállítás közben (megmarad úgy, hogy a kőnek a (4) orsó végén levő tartóba való helyezésénél a kő tengelye az orsóéval egy vonalba esik. Mialatt a részek ezen helyzetben vannak a cement kiégethető, vagy pedig előbb az orsótartórész is kivehető, mimellett a drágakő az orsó csészealakú végén levő cementhez tapad. Erre a cementet kiégetjük, ill. sütjük, amit lejebb még részletesebben fogunk ismertetni. A leírt berendezés révén a drágakövet alakjától függetlenül tartja meg az (5) ré3z a kellő viszonylagos helyzetben és az így is vitetik át az orsóra. Eszerint tehát csak arra kell ügyelni, hogy a követ eredetileg helyesen hozzuk a hüvelybe. Ha a cement teljesen keresztülsült a kő rögzítése céljából, úgy a (6) orsókilökőcsavart elforgatjuk és az orsót a csiszológépbe hozzuk a kőnek a kellő módon való csiszolása céljából. Az (1) és (2) részeknek a vezetőhorony mentén egymáshoz való közelítése után a (6) beállítócsavarokat a drágakőnek az orsó csészealakú végébe való végleges behelyezéséhez fölhasználhatjuk. Ha a követ az egyik orsóról a másikra visszük át oly célból, hogy az egyik oldal készrecsiszolása után a másik oldalt is megmunkálhassuk, úgy az eljárás ugyanaz, csakhogy a követ a (4) orsón való biztos rögzítése után megfelelő vágószerszám segélyével az alsó orsóról le kell' választani. A következőkben a cement sütésére való készüléket fogjuk leírni, amely a cement megszilárdítása által lehetővé teszi a kőnek a (4) orsón való biztos rögzítését. A (3) tartó egyik végén (9) csapok révén (4. és 5. ábra) egy tárcsaalakú (10) támaszszal van összekötve, amely egy lapos (11) alapzaton nyugszik. A (11) alapzat alatt egy (12) dugattyúmozgatórész van elrendezve, amelyről még lejebb meg fogunk emlékezni. Á cementnek sütésére és ezáltal- a kő csiszolt végének az (ö) orsó csészéjében való rögzítésére egy kis (13) elektromos kemence van 'alkalmazva (4. és 8. ábra), amely ugyancsak a (3) tartón van eltolhatóan elrendezve. Az elektromos kemence azbesztkeverékböl vagy más hőszigetelőanyagból készült burkolatból és egy tűzálló anyagból péld. quarcból készült középső csőből állhat, amely köré egy elektromos vezető, péld platinadrót vagy eféle van tekercselve. A (13) kemence lényegileg hosszúkás alakkal bir és egyfelől le van rézselve, hogy a (3) tartó V-alakú vezetőhornyába illeszkedjék. Egy lapos (14) feszítőrúgó egyik végével a (7) kengyelen van a (8) szárnyascsavar ós (15) ellencsavaranya segélyével rögzítve, másik végével pedig a kemence oldalának támaszkodik úgy, hogy utóbbit a vezetékhoronyhoz szorítja és emellett a horony mentén való eltolását megengedi. A kemence ürege a (4, 5) orsók irányában van elrendezve úgy, hogy az orsók szomszédos végei a kemencébe léphetnek, mint az a 8. ábrán látható. A (13) elektromos kemence (16,17) áramvezető drótjai a (11) talapzaton rögzített