67428. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvízelvezető készülék gőzfűtésekhez

van a szelepet a víz lefolyatása céljából jobban vagy kevésbbé nyitva tartani. A mellékelt rajz e berendezés fogana­tosítási példáit ábrázolja és pedig az 1. és 2. ábrák olyan kondenzvízelvezelő készülékeket tüntetnek föl, melyeknél a leeresztő szelepet rúgó, illetve súly ereje leemelheti fészkéről, míg a 3. ábrán a rugót nagy tágulási lökettel bíró termosztát (táguló folyadékkal töl­tött rugalmas kengyel, Heintz-kengyel) helyettesíti, miáltal a szelepet csak a fő­vezetékben egy bizonyos hőfok elérése Titán befolyásolhatja a kívül fekvő merev táguló cső. Az (a) gőzvezetékkel (1. ábra) a kon­denzvízelvezető készülék (b) tokja van összekötve. E tok belsejében, tehát a gőz­vezetékkel összeköttetésben a (c) szelep van elrendezve, metyet a (d) spirálrúgó fészkéről leemelni képes. A csővezetéken, illetve a (b) tokon kívül az ezzel szilárdan összekötött (e) táguló test foglal helyet, mely nagy tágulási együtthatóval bíró fémből, célszerűen alumíniumból van ké­szítve. E táguló test itt cső alakjával bír és a (g) csavar segélyével beállítható (f) lökő rudat tartalmaz. A perforált (h) bádogköpeny a táguló test védelmére szolgál. A készülék működési módja ez: Ha az (a) vezetékben a gőznyomás bi­zonyos mértéket meghaladt, a (c) szelep, a (d) rúgó hatásának legyőzése után, fészkére szorul, azonban egyelőre nem záródhat teljesen el, mert az (í) lökő rúdba ütközik. Csak ha a kondenvíz el­távozása után az ulánáramló gőz az (e) táguló testet fölmelegítette és így ez ki­tágult, szorulhat a (c) szelep fészkére, minthogy az (fj rúd az (e) táguló test ezen meghosszabbodása közben kifelé eltolódik. A valóságban tökéletes elzáró­dás sohasem létesül, minthogy kevés gőz­nek mindig kell kiáramolnia, hogy az (e) táguló test melegen tartassák. Ha üzemen kívül helyezzük az (a) vezetéket, tehát eltűnik a gőznyomás abból, a (d) rúgó a (c) szelepet nagy lökettel ismét megnyitja és az újbóli üzembe helyezés­kor a legelőször kiáramló víz- és gőz­mennyiségek a szelep fészkét megtisz­títják. A 2. ábrán látható foganatosílási alak berendezése és működésének módja nagy­jából ugyanez. A (c) szelepet itt az (i) súlyemelő nyitja. A 3. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál végül a (c) szelepet a (k) kengyel tartja addig nyitva, amíg a (b) tokban bizonyos hőfok nem uralkodik. E hő­foknál a (c) szelep az (f) lökő rúdba üt­közik és a további hőfoknövekedésnél a (k) kengyel, továbbtágulásával, a (c) sze­lepet szabaddá teszi úgy, hogy a min­denkori szelepnyitás a kívül fekvő (f) táguló cső hosszváltozásaitól függ. Üze­men kívül helyezéskor a (k) kengyel ki­hűl és a (c) szelepet nagy lökettel leemeli fészkéről. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kondenzvízelvezető készülék gőzfűté­sekhez jellemezve egy (b) rúgó által befolyásolt (c) szelep által, melynek lökete nagyobb, mint az (e) táguló testé úgy, hogy a szelepet a táguló test csak az (a) gőzvezetékben egy bizonyos nyomás elérése után vezé­relheti. 2. Az 1. pontban igényelt kondenzvíz­elvezető készülék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (d) rugót (i) súlyemelő helyettesíti. 3. Az 1. pontban igényelt kondenzvíz­elvezető készülék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (d) rugót az (a) fővezetékben uralkodó gőznyo­más által befolyásolt (k) táguló test helyettesíti. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom