67402. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék automobilok és egyéb járművek számára

leng, ha pedig az egész rendszert a (14, 24) rudak 4. ábra szerinti helyzetében még kissé előremozgatjuk, úgy 5. ábra szerint, (6) lap teljesen függélyes helyzetbe ierül. A (8) alsó lap (28; résében rugalmas hajlékony anyagból, pl. nádlemezekből készült (29) lap van elrejtve, melyet belső helyzetében (34) rugók tartanak meg, melyeknek ellenében 5. ábra szerinti külső helyzetébe a <32) vezetőcsigák körül futó (31) huzalok segélyével húzhatók ki, melyeknek szabad vége (33) pontban a (6) fölső laphoz van erősítve úgy, hogy a (6) fölső lapnak fölfelé lengésekor a (29) mentőlap is önműködően előugrik. Célja ennek, hogy a pályához hozzásimulva megakadályozza, hogy az elütött egyén a (8) alsó lap és a föld közé szoruljon. A (14) rúd visszamozgatásakor az egész készülék ismét fölveszi 3. ábra szerinti helyzetét. A (14) rudaknak a koesiülések felé eső hátsó (15) végéhez (15') vízszintes csap körül kilenghetően kengyelalakú (20) kar van -erősítve, melyet 3. ábra szerinti helyzetében a (19) fogantyúról kikapcsolható (18) huzallal működtetett (17) kilincs rögzít, mely -a (15) rúd (16) nyúlványának megfelelő bevágásába kapcsolódik. Ha a mentőkészüléket működésbe akarjuk hozni, úgy a (19, 20) kart megragadjuk, miáltal a (17) kilincs kikapcsolódik és a 3. ábrán pontozottan jelzett helyzetbe lefordítva erőteljesen előretoljuk; miáltal a mentőkészülék az 5. ábra szerinti helyzetbe jut. A (20) kengyelalakú kart 3. ábra szerinti függélyes helyzetében a (17) kilincsszerkezet rögzíti. Egyik oldalról tehát ezen kengyel támaszkodik a (21) vázrésznek, míg élőiről a (14) rudaknak (15) könyökalakú vége (8. ábra) illeszkedik a (21) vázrészhez, miáltal a (14) rúd függélyes irányban ugyan szabadon mozoghat, vízszintes irányú mozgásában azonban gátolva van. Ha tehát a (24) rudat a. (27) lábitónál fogva erélyesen előretoljuk úgy, mivel a (14) rúd előremozgásában gátolva van, függélyes irányban ellenben szabadon mozoghat, az előremozgó (24) rúd a (22, 23) csuklós kapcsolat folytán a (14) rudat fokozatosan lehúzza a 6., 7. ábrák szerinti helyzetbe, miközben a (22) csuklókar, illetve a (24) rudaknak (25) vége a (8) alsó lap függélyes (11) karnyúlványainak nekitámaszkodva, azokat 6., 7. ábrán látható módon fokozatosan vízszintes helyzetbe, a (6, 8) lapokat pedig függélyes helyzetbe forgatják el. A (27) lábitó visszahúzásakor ismét visszaáll a kezdeti helyzet. A (24) rudat 3. ábra szerinti kezdeti helyzetében valamely ismert fékező hatás kell hogy biztosítsa úgy, hogy a (20) kar működtetésekor túlkönnyen előre ne mozoghasson, hanem helytálljon mindaddig, míg a 4. ábra szerinti helyzet beáll. 1—2. ábrán látható módon az előbb leírt szerkezetű részek megfelelő könnyen eltávolítható, (36, 37) burkolatok alá vannak rejtve. A világítólámpák a (36) burkolatok alatt a (6) fölső lapon lehetnek, előnyösen olykép, hogy a (6) lap mozgásai dacára térbeli függélyes helyzetüket megtartják. Ez legelőnyösebben kardanikus fölfüggesztéssel érhető el. A lámpaburkolat (36) része a (6) fölső laphoz van szilárdan erősítve, míg hátsó (37) része a (39) tengely körül lenghetően van a kocsivázhoz erősítve. A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján világos és további magyarázatra alig szorul. H (6, 8) lapoknak 7. ábra szerinti helyzetükben való kimerevítésére a (39) tengely körül kilenghető "(38) ütköző szolgál. Ez rendes körülmények között 1. ábrán látható függélyes helyzetben van, melyből szükség esetén a (39) tengelyén ülő és a (36) lámpaburkolatnak támaszkodó (37) karnyúlványa emeli föl 7. ábra szerinti működő helyzetébe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mentőkészülék automobilokra és egyéb járművekre, jellemezve hosszirányú vízszintes mozgásra képesített (24) rudazatok által, melyekhez (22. 23) csuklókarok segélyével vízszintes és függélyes mozgásra képesített (14) rudazatok van-