67328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés túlhevített gőz hőmérsékletének szabályozására gőzfejlesztőkben

vízszállításhoz legalkalmasabb vízszinig nyú­lik bele az (1) tartályba. Ez a cső fölül nem torkollik a (3) gyűjtőszekrénybe. Az (1) tar­tályba beáramló, fölösleges gőz a tágas (7) csövön át száll el, míg a (2) csöveken, me­lyeknek alsó végei mélyebben fekszenek, mint a (7) csőnek alsó vége, még mindig annyi gőz száil el. amennyi a kellő vízmennyi­ségnek a gyűjtöszekrénybe szállításához szükséges. A találmány tárgya továbbá oly eljárás is, melynek alkalmazásánál a Dubiau-szivattyú gőzhöz vezetett vízmennyiséget önműkö­dően, akként szabályozza, hogy a fogyasztási helyre áramló gőznek hőmérséklete állan­dóan ugyanaz marad. Ismeretes, hogy a túlhevített gőznek hő­mérséklete annál magasabb, minél nagyobb a kazánnak terhelése. A föntebb jelzett cél­nak elérése megköveteli tehát, hogy a kazán terhelésének növekedésénél növekedő gőz­mennyiségnek és gőzhőmérsékletnek meg­felelően nagyobb vízmennyiség vezettessék be a szabályozóba. A kazán terhelésének kisebbedésénél ellenben a túlhevített gőznek hőmérséklete csökken és ennek megfelelően kisebb víz­mennyiséget kell a kazánba bevezetni. A .kazánnak igen kis terhelésénél a helyes eljá­rás az, hogy a gőzhöz vizet egyáltalában nem keverünk, mert ellenkező esetben a túlhevített gőznek hőmérséklete túlságosan csökken. A zérus és a maximális érték között vál­tozó vízmennyiségnek bevezetésére szolgáló eljárást a Dubiau-szivattyúnak használatá­val foganatosítjuk. Az eljárásnak foganatosítására szolgáló berendezésnek egy foganatosítási alakja a 2. ábrában van föltüntetve. A fölső kazánba fölszálló gőznek egy része az (1) tartályba áramlik be, melynek alsó bevezető nyílása a (10) gyűjtőből fölemelkedő gőzvízáramban fekszik. A tartályból az alul rézsútosan el­vágott (2) cső vezet a fölül nyitott (3) gyűjtőszekrénybe, melyből a gőz az (5) csö­vön át távozik. A (3) szekrényből a (9) csö­vek vezetnek az (5) csőbe. A berendezés­nek egy más foganatosítási alakjánál a (9) csöveket az (5) csőnek falán vagy a (3) szekrénynek fenekén kiképezett, kis furatok is helyettesíthetik. Az (1) tartály és a (2) cső által képezett Dubiau-szivattyúnak működésénél az (1) tartályból a (2) csőbe átáramló gőz vizet ra­gad magával és emel föl a (3) szekrénybe, melyből a víz, finoman szétosztva a (9) csö­veken át jut a gőzbe, mely az előszárít,óhoz és ebből a túlhevítőhöz áramlik. A kazánnak kis terhelésénél a (10) gyűjtő­ből csak kevés gőz jut az (1) tartályba. Ekkor a (2) csövön a gőz csak oly kis se­bességgel távozik, hogy vizet nem visz magával. A (2) csőben a gőznek sebessége csakis a kazán terhelésének növekedésénél nagyobbodik annyira, hogy a gőz vizet ragad magával a szekrénybe; az elragadott víz­nek mennyisége a gőzsebességnek vagyis a kazán terhelésének növekedésével na­gyobbodik. Ha a kazánnak terhelése bizonyos határt túllép, az (1) tartályba beáramló gőz a tar­tályban lévő víznek színtjét a (2) csőnek alsó vége alá leszorítja úgy, hogy a (2) csövön csakis gőz távozik, mely vizet nem ragad el. Ez az állapot akkor következik be, amikor az (1) tartályban uralkodó és a (H) magasságú vízoszlopnak megfelelő nyo­más éppen elég nagy a (2) csőben föllépő és a gőz mennyiségénekés sebességéneknagyob­bodásánál növekedő ellenállásnak legyőzésére. A Dubiau-szivattyúnak működése tehát bizonyos nagyságú terhelésnél megszűnik. Azonban éppen a Dubiau-szivattyú nyújt módot arra, hogy a kazán terhelésének változása igen messzemenő módon vétessék figyelembe. A Dubiau-szivattyúnál a víz bevezetésé­nek módja más, ha az emelkedő cső szűk, mintha ez tág. Igen meredeken elrende­zett bevezető nyílással biró emelkedő cső­nek hatása más, mint kevésbbé meredek vagy vízszintes bevezető nyílással biró csőé. Ezen viszonyoknak figyelembevételével az eljárás igen sokféleképen módosítható azál­tal, hogy a Dubiau-szivattyúnak részeit kü­lönböző módon képezzük ki. így, ha az (1) tartályban több, egymástól

Next

/
Oldalképek
Tartalom