67315. lajstromszámú szabadalom • Két nyelvvel bíró váltó, függő vasutakhoz

— 2 a váltón, míg egy a (d) vágányról jövő kocsi a (b) nyelvet záró helyzetébe hozhi és az (a) nyelvet nyitni kénytelen, hogy a váltón áthaladhasson. E célra egy a (g) csap körül forogható (f) emelő van elrendezve, melyhez a függő vasúti kocsi, melynek függesztőmfive a (d) sin ellenkező oldalán foglál helyet, a futómfí kinyúló részével neki ütődik úgy, hogy az (f) emelő a (g) csap körül elforog. Ezen (f) emelő, egy (h) rúgó közvetítésével, a (b) váltónyelvvel van összekötve és, egy vele mereven összekötött (k) emelő közvetítésével, egy (i) rúgóra hat, mely egy, az (a) váltónyelvet elállításakor, átállító rudazatot működtet. Az (f) emelő elforgatásakor tehát a (b) váltónyelv, a (h) rúgó közvetítésével elforog és egyidejűleg, az (i) rúgó is megfeszül, anélkül azonban, hogy az (a) váltónyelvre ható rudazatot is elmozgatná, minthogy ezt egy (1) retesz még fogva tartja. Csak ha a (b) nyelv, midőn (n) csigájával egy (m) emelő kiugrására fölcsúszik (3. ábra), az (1) reteszt elmozgatja, leng ki az (a) nyelv az (i) rúgó hatása alatt, mire a (b) nyelv rögtön elfoglalja kellő helyzetét. A (b) nyelv ekkor, önsúlyának hatása alatt, egy (p) emelőt (reteszt) nyom le, mely ferde fölcsúszási fölülettel bír, mikor is e nyelv, ugyanúgy, mint előbb az (a) nyelv, a másik véghelyzetben az (1 és p) reteszek közt, fogva tartatik. Ha a tovahaladó kocsi az (e) sinre jutott, a (p)- reteszt, egy külön (r) nyúlványa segélyével, lenyomja és ezzel a (b) váltónyelvet újból kikapcsolja úgy, hogy az egész rudazat, egy (q) súly hatása alatt, melyet a váltónyelvek átállításakor a kocsi fölemelt, eredeti helyzetébe tér vissza és az (a, b) váltónyelvek ismét az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el. A váltó helyes működése szempontjából lényeges, hogy a menetsebesség, a mozgatandó tömegek nagysága, a rugók ereje stb. a találmány értelmében úgy legyenek megszabva, hogy a rugókban fölhalmozott munkaképesség és a rudazatrészek, valamint a (b) nyelv eleven ereje elég legyen arra, hogy a váltónyelv mozgása teljesen végbe menjen, ha az (1) retesz ki van kapcsolva. Nincs ugyanis kizárva, hogy pl. elektromos függő vasutaknál, a (d) vágányról jövő kocsi, melynek motora talán, a kocsi különösen nagy mértékű megterhelése folytán, anélkül is, éppen csak mozgatni képes a kocsit, a váltónyelv mozgása közben föllépő pótlólagos ellenállás folytán állva marad. A régebbi elrendezésnél ennek az lenne a következménye, hogy az (a) váltónyelv, csak félig nyílik úgy, hogy a (c) vágányról jövő kocsi kisiklanék. A jelen szerkezetnél ellenben a (d) vágányról jövő kocsi ilyen állva maradása csak akkor következhetnék be, amikor még az (a) váltónyelv el van reteszelve, mert, a retesz kikapcsolódása pillanatában, a kocsi már teljeseD, vagy legalább is nagy részben tehermentesítve van a váltó működtetésével járó ellenállással szemben és így biztosan áthalad a váltón, hogy áthaladása után azt, mint fent ismertettük, újból eredeti helyzetébe állítsa vissza. SZABADALMI IGÉNY. Függő vasutakhoz való, két nyelvvel biró váltó, azáltal jellemezve, hogy a váltórudazatnak a kocsi által közvetlenül mozgatott (f) része az egyik, rendszerint nyitott (b) váltónyelvvel, mely záró mozgásakor, egy a másik (a) váltónyelvet elreteszelő (1) szervet kikapcsol egy engedékeny (h) szerv segélyével van összekötve és, egy (k) kar segélyével, egy, a rendszerint zárt (a) váltónyelvvel összekötött (i) rúgóra hat úgy, hogy a nyitott (b) váltónyelv átfektetésekor a kocsi által közvetlenül mozgatott (f) rész az (i) rugót megfeszíti, mely, a zárt (a) váltónyelvnek a nyitott (b) váltónyelv átfektetésével eszközölt fölszabadítása után, ezen (a) váltónyelvet kikapcsolt helyzetébe hozza. (1 rajzlap melléklettel.) PALIA8 RÉ8ZVÉNYTÁRSA8ÁO. NYOMDÁJA BUDAPESTEN