67249. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízalatti sirenákon egymást gyorsan követő rövid jelek, különösen Morse-jelek adására

zárva úgy, hogy hanglejlesztés nem tör­ténhetik. A (c) toliitlyú az (c) rúd hőhatása alatt áll, mely a tolattyúval szilárdan össze­kötött (d) emeltyűt működteti és végein egy-egy (q) és (ql) dugattyút hord, amelyek az (r, rl) hengerekben mozog­nak. A hengerekhez a (h) vezeték csatla­kozik. mely az (i) átváltószerkezeten át a (g. gl) folyadéktartányokhoz vezet és melyet a folyadéknyomás előidézésére szolgáló (f) szivattyú zár cl. Az ily szer­kezet szelepekből áll, melyek a Morse­­billentyű módjára kiképzett (k) emeltyű­vel mozgathatók. Nyomóközeg gyanánt ezen foganatosí­­tási alak esetében pld. olajat tételezünk föl, melyet a (g, gl) tarlányokban hal­mozunk föl és mely a szükséges nyomást az (f) szivattyú útján kapja. A (k) bil- | lentyű mozgatása által a nyomás fölváltva a (q, ql) dugattyúkra vihető át és ezáltal a (c) tolattyú elállítása a legnagyobb se­bességgel eszközölhető. A sebesség az olajnyomás megszabásával tetszőlegesen állítható be. A 2. ábra szerinti foganatosítási alak az előbbitől abban különbözik, hogy a sziréna nyomóvizének elzárására és sza­baddá tételére háromnyílású csap szol­gál, mely a rajzon, minthogy ugyanazon föladatot teljesíti, mint az említett tolattyú, szintén (c)-vel van jelölve. Az egyik állás­ban a csap a (ti) csövön át a nyíl irá­nyában hozzááraniló nyomóvizet a (p) vezetéken át vezeti a szirénához, míg a másik föltünteteü állásban a nyomóvíz a vezetékeken át közvetlenül kifelé áramlik. Magát a csapot az esetben is az (e) dugatlyúrúddal összekötött (d) emeltyű­vel mozgatjuk, mely dugattyúnk! végein ismét két (q, ql) dugattyúkat hord. Az egyik (q) dugattyú a szirénához használt nyomóvíz hatása alatt áll; a dugattyút a nyomóvíz elzárt állapotában a másik (ql) dugattyúra ható (s) nyomórúgó tartja a rajzon föltüntetett állásban. A nyomó víz az (o) vezetéken át folyik az (r) hen­gerbe, mely vezeték másfelől az (i) át­­váltószerkezetbe torkol, melyhez a (h) nyomóvízvezelék és az (ni) kiboc.sájtó­­vezeték csatlakozik. Az átváltást ez eset­ben a kétülésű (l) szelep idézi elő, melyet az (sl) rúgó tart a föltüntetett helyzetben, melyben az a nyomóvíz hozzááramlását elzárja, ellenben a kibo­­csájtóvezetékkel való közlekedést sza­baddá teszi. A szelepet ellenkező állásába a (v) hor­gony mozgatja, mely az (m) elektromág­nesnek és az utóbbin átmenő áramot ve­zérlő (k) billentyűnek hatása alatt áll. A billentyű lenyomása alkalmával a mág­nesen áram megy át és a szelep azon állásba mozog, melyben az a nyomó víz hozzááramlását szabaddá teszi és egy­idejűleg a kibocsátóvezetéket elzárja. A nyomóvíz ekkor az (o) vezetéken át a (q) dugattyú fölé jut és a háromnyílású csapot azon állásba hozza, melyben a nyomóvíz már most magába a szirénába jut és ezzel hangfejlesztést idéz elő. Szabadalmi igények. 1. Berendezés külsőhajtású vízalatti szi­rénákon egymást gyorsan követő rö­vid jelek, különösen Morse-jelek adá­sára, melynél nyomás alatt álló ve­zérlőelem (csap, tolatllyú, szelep, du­gattyú vagy másefféle) közvetítésével tesszük lehetővé, illetőleg zárjuk el az üzemi nyomóközegnek a hangfejlesztő­szirénákhoz való hozzájutását vagy az abból való kilépését, jellemezve azáltal, hogy a vezérlő elem mozgatása össze­nyomhatatlan közeg (folyadék) segé­lyével történik oly célból, hogy az át­váltásnak a jeladáshoz szükséges gyor­saságát elérjük. 2. Az 1. igényben védett berendezés fo­­ganatosílási alakja, jellemezve azáltal, hogy a vezérlőelem mozgatására maga a sziréna nyomóvize szolgál. (1 rajzlap melléklettől.) PA'. LAí* RÉSZVÉNYTÁ.R8A8ÁQ NVOMDÁJA SUDAHESIt*

Next

/
Oldalképek
Tartalom