67242. lajstromszámú szabadalom • Célzókészülék mozgó aljzatról a térben mozgó célra való lövéshez

Megjelent 1915. évi junius hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 67242. szám. XIX/C OSZTÁLY. Célzókészülék mozgó aljzatról a térben mozgó célra való lövéshez. GESELLSCHAFT FÜR NAUTISCHE INSTRUMENTE G. M. B. H. CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1913 március hó 19-ike. Elsőbbsége 1912 március hó 29-ike. Ismeretesek már oly célzókészülékek hajókról történő, mozgó célokra való lövéshez, melyeknél a saját jármű és az ellenséges jármű mozgását az irányzék eltolásával veszik figyelembe. Az eltolás ezen készülékeknél oly szerkezettel történik, mely a saját hajó haladási irányát állandóan önműködően megtartó sebességi karból, valamint ezen karon megerősített második karból áll, melyen a cél haladási irányát és sebességét állítják be. A találmány tárgya oly célzókészülék, mely mozgó aljzatról, különösen léghajókról, vagy repülőgépekről való lövést tesz lehetővé oly célokra, melyek a térben tetszőleges irányban mozognak. A mellékelt rajzokon az 1. és 2. ábrák nagy poziciószöggel biró lövést mutatnak vázlatosan. A 3. ábrában a céldiagramm látható. A 4. és 5. ábrák a találmány szerinti célzókészülék egy foganatosítási alakját mutatják oldal- illetve fölülnézetben. A 6. és 7. ábrák a készülék lényeges részeit nagyobb léptékben mutatják. Oly készülékre nézve, mely a fönt említett célokra alkalmazandó, sokkal nehezebbek a viszonyok, mint hajólövegekhez való célzókészüléknél. Míg az utóbbinál a célnak és a saját hajónak csak ugyanazon vízszintes síkban való mozdulataival és helyzetével kell számolnunk, addig léghajókhoz való célzókészüléknél a térben tetszőlegesen fekvő mozgásirányok és nagy poziciószögek jönnek tekintetbe. A saját járműnek igen nagy elterelésével kell számolni úgy, hogy a saját mozgást mutató.kar nem fekszik állandóan a jármű hossztengelyében, hanem azzal többnyire szöget képez. Változó elterelésnél ezen szög változhat, mialatt az ellenség haladási iránya ugyanaz marad. Célszerű tehát a cél haladására beállított kart nem a saját haladásnak megfelelő karhoz kapcsolni, hanem attól függetlenül és önmagában elállíthatóan alkalmazni. Annak lehetősége, hogy mindkét kart egymástól függetlenül és egyidejűleg állíthassuk be, már a léghajóknál tekintetbe jövő igen gyors irányváltozások folytán is szükséges. Az elrendezés további előnye, hogy a karok mindegyike ugyanazon irányban mutat, melyben azon tárgy mozog, amelynek sebességére azt beállítjuk. Ez nem lehetséges akkor, ha a két kar egymással összefügg, mint az ismert készülékeknél. A két kar különálló elrendezésével nagyobb stabilitást is érünk el, ami különösen azért fontos,