67217. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a nehézségi erők energiájának hasznosítására a víz (vagy más folyadék) és az atmoszférikus levegő közötti hőmérsékletkülönbség fölhasználása útján

_ Megjelent 1915. évi jnnius hó 19-én. MAGY. GJW KIR. SZABADALMI ffgj

f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67217. szám. V/d/3. OSZTÁLY. Berendezés a nehézségi erő energiájának hasznosítására a TÍZ (vagy más folyadék) ás az atmoszferikus levegő közötti hőmérséklet-különbség fölhasználása útján. F10RI0 VIRGINIO MAGÁNZÓ TUR1NBAN. A bejelentés napja 1914 julius hó 10-ike. A találmány oly berendezésre vonatkozik, melynek segélyével a nehézségi erő energiája a víz (vagy más folyadék) és az utóbbi fölött lévő atmoszferikus levegő (vagy más .gái) közötti hőmérsékletkülönbség fölhasználása útján hasznosítható. Ez a berendezés lényegében véve két zárt edényből áll, melyek egy vízszintes forgási tengelytől egyenlő távolságban vannak elrendezve és ezen tengelyen megerősített cső segélyével egymással összekötve. Ezen edények, amelyek hermetikusan vannak elzárva, megfelelő csövek segélyével üreges (célszerűen lencsealakú) testekkel vannak összekötve, amelyek ugyanazon víz- ' szintes tengelytől egyenlő távolságban és a két edényt összekötő csőre merőleges irányban vannak elhelyezve. Az említett lencsealakú testeken átmenő •függélyes sík az edényeken átmenő síkkal párhuzamos, de attól oly távolságban fekszik, hogy lehetővé válik a lencsealakú testeknek először is valamely folyadékban 180°-kal és azután valamely gázban további 180°-kal való forgatása, míg az edények iorgása kizárólag gázban megy végbe; az •edények és a lencsealakú testek között megfelelő tartóágyazat van alkalmazva. Az egyik edény valamely folyadékkal célszerűen nagy mértékben illó folyadékkal van majdnem teljesen megtöltve, mimellett az egész szerkezet belsejében vákuumot létesítünk. Világos, hogy ha az egyik lencsealakú test a levegőből a vízbe hatol (mimellett ugyanekkor a másik lencsealakú test a vízből a levegőbe lép), akkor a víz alacsonyabb hőmérséklete folytán az edényben Jévő folyadék gőzeinek hőmérséklete csökken és ezzel, minthogy az említett gőzök térfogata is csökken, szívóhatás következik be úgy, hogy az edénybe alulról fölfelé be fog áramlani a másik, vagyis a most levegőben lévő lencsealakú testtel közlekedő edényben lévő egész folyadék. Az ekként az egyik edénybe teljesen átáramlott folyadék saját súlyánál fogva mozgató hatást fejt ki, vagyis a szerkezetet tengelye körül forgásba hozza; mihelyt ezen edény legalsó helyzetébe jut, a levegőn való áthaladása közben fölmelegedett lencsealakú test bemerül a vízbe (amelyből ugyanakkor a másik lencsealakú test kilép), amikor is már ismertetett módon a vele közlekedő edénybe alulról fölfelé beáramlik az egész folyadék úgy, hogy a nehézségi erő hatása alatt az előbbivel azonos irányú forgás következik be. Ilymódon a szerkezetnek folytonos forgá-