67204. lajstromszámú szabadalom • Parancsátvivőberendezés
rugalmasan egymás felé mozgatható (11) és (12) nyugaszemelőkkel, illetve az ezekben ágyazott (13) és (14) görgőkkel működik együtt és a jeladó tengelyét a «megállj» állásban rögzíti. A (7) lánckerék köré csuklós (15) lánc van fektetve, mely (16, 17) vezetőgörgőkön van vezetve és mely pl. a (18) kötélben folytatódik. Ezen kötélhez a jelvevőnél (19) lánc csatlakozik (3. ábra), mely a jelvevőnek (20) lánckerekét hajtja. A jelvevőn éppen úgy, mint a jeladón a (22) tengely van a (21) fenóklemezben forgathatóan ágyazva (4. ábra), mely tengely pl. a lőszeremelőszerkezet indító kapcsolójával lehet összekötve és melynek mellső végén (23) állítóemelő van megerősítve (3. ábra). Ez a mutató a jelvevőnek a (25) födőlemezen elrendezett megfelelő felírásait jelzi. A (20) lánckerék lazán ül a (22) tengelyen és (26) mutatóval van ellátva (4. ábra), mely a jeladó (4) emelője állásának (1. ábra) megfelelően a (25) lemez (4. ábra) felírásaira áll be. Mindkét mutató tehát nyugalmi állapotban a «megállj» helyzetben van, szintúgy a (28) emelő is (3. ábra). A (20) lánckerék agya hátrafelé meg van hosszabbítva és (27) vezérlőbütyköt, valamint (28) nyúlványt hord, melynek hátsó oldalán a sugárirányban eltolható ós a (29) vonórúgó hatása alatt (30) menesztőszerv van ágyazva. Ez utóbbit egy rajta ágyazott (31) görgő vezérli, mely a fenéklemezen megerősített (32) bütyökkel működik együtt és a lánckereket bizonyos helyzetekben egy a (22) tengelyen elrendezett (33) rekesztőkoronggal kapcsolja (5. ábra), mely ezen célból (34) kivágással van ellátva (6. ábra). A (33) korong (35) agya (4. ábra) azonkívül (36) rekesztődudort hord, mely az agy kerületének felére terjed ki és mely a (21) alaplemezen forgathatóan ágyazott két (37, 38) kilinccsel működik együtt (5. ábra). Ezek a kilincsek oldalról nézve a 4. ábrában föltüntetett alakkal bírnak. A (39) és (40) nyúlványok (5. ábra) a jelvevő középhelyzetében a (36) dudor fölső (41), illetőleg (42) nyugaszaira támaszkodnak Ó3 ily módon a (33) rekesztőkorongot és egyúttal a (22) tengelyt is megakadályozzák forgásában, míg a (43) és (44) kilincsnyúlványok, ahogy ezt az 5. ábra mutatja, oldalt feküsznek neki a (27) vezérlődudornak. A berendezés működési módja a következő: A «megállj» állásban a jeladó és jelvevő részei az 1—5. ábrában föltüntetett helyzetet foglalják el. A (4) és (23) állítóemeltyűk (1. és 3. ábra) emellett a «megállj» jelzésen állanak, a jeladókészülék lánckerekét a nyugaszok rögzítik és így a jelvevőkészülék lánckereke is meghatározott helyzetben tartatik, melyben a (22) tengely (27), illetve (36) vezérlő-, illetve rekesztődudoraival az 5. ábrában föltüntetett helyzetet foglalja el, melyben a (37) és (38) kilincsek a (36) dudor fölső szegélyeire, illetőleg a (27) dudorra oldalt támaszkodnak. A (28) nyúlványoo elrendezett menesztőszerkezet azáltal tartatik a szétkapcsolt helyzetben, hogy a (31) görgő a (32) bütykön nyugszik. Ha már most a (4) állítóemelőt az óramutató járásának irányában (I) állásig elforgatjuk, akkor a (20) lánckerék ugyanabban az irányban forog, míg a (22) tengely maga a nyugalmi helyzetben marad. A lánckeréken elrendezett (26) mutató tehát szintén az (I) állásig jut. A (27) dudor (5. ábra) a lánckerék forgásánál a (37) kilincset oldalt mozgatja, a (28) nyúlvány részt vesz a lánckerék forgásában, mimellett a (30) menesztőtag a (31) görgőnek a (32) bütyökről való lecsúszása folytán (4. ábra) fölszabadul és a (33) rekesztőkorong kerülete mentén elcsúszhat. A részek a forgás befejezése után a 6. ábrában föltüntetett helyzetet veszik föl, melyből kitűnik, hogy a (37) kilincs oldalt való kilengése folytán a (22) tengely elblokkozása abban az értelemben megszűnt, hogy ez a tengely a (23) emelő útján elforgatható, még pedig ugyancsak az óramutató járásának irányában. A jelvevőn tehát, a jeladókészülék jelzésének megfelelően, a mozgás kiváltható és pl. a (23) emelő jobbra forgatása által az indító kapcsoló megfelelő működésbe hozható. A (23) emelő for-