67197. lajstromszámú szabadalom • Vízhevítőberendezés
az előnnyel jár, hogy a szerkezeti hossz | sokkal rövidebb, amit azáltal érünk el, hogy a két készülékrészt egymásmellé helyezzük. A készülékrészek és összekötővezetékeik szerkezeti kiképzése teljesen azonos vagy hasonló lehet. A (63) köpenyben baloldalt a (64) készlethevítő van elrendezve, amely a hengeres alakban van kiképezve és hőszigetelő burkolattal van eltátva. Mellelte jobboldalt a derékszögű keresztmetszetű (65) áramhevítő foglal helyet, amely alsó, csőhűtéssel ellátott égési kamrából és fölső, vízhevítő kettős köpenyből áll, amelyben bordás fűtőtest van elrendezve. A hideg víz az előbb ismertetett módon hőérzékeny szabályozószerkezet befolyása alatt álló (66) elosztószelepen át rendesen a (67) csövön keresztül a készlethevítőbe jut, míg nagy fogyasztásnál a (68) csövön át az áramhevító'be áramlik. A (69) gázvezeték két ágra ágazik el. A baloldali (70) ág a (64) készlethevílővel függőségi összeköttetésben álló hőérzékeny (71) szelepen való átáramlás után a készlethevítő (72) lángzójához áramlik. A jobboldali (73) ág az áramhevítő szelepszerelvényén megy keresztül, amely a gázáramot vízáramlásnál nyitja, a vízáramlás megszűnténél azonban a gázáramot elzárja. A szelepszerelvénytől a gáz azután a (75) lángzóhoz aramlik. A berendezésműködési módja teljesen megegyezik az előbb ismertetett foganatosítási alak működési módjával. Rendesen csak a készlethevítő van üzemben és ha abban a víz fölmelegedett, akkor a készlethevítő hevítővezetékének lángzója egészen kis lángra van beállítva. Ha a készlethevítőben a hideg víz bizonyos magasságra emelkedik, akkor a lángzónak nagy lángra való beállítása következik be. Ha ezután a hidegvíz még magasabbra emelkedik, a (66) elosztószelep átváltása folytán a víz az áramhevítőbe áramlik. A víz ekkor a (66) szeleptől a (67) vezetéken, (64) készlethevítőn át a (77) keverőkamrába jut vagy pedig a (68) vezetéken, (65) áramhcvítőn, (76) átömlési vezetéken át a (77) | keverőkamrába áramlik és innen a (78} vezeték révén a fogyasztási helyekhez folyik. Ezen foganatosítási alaknál még tökéletesebb az a berendezés, amely a 10— 11. ábrákban van föltüntetve Ezen foganatosítási alaknál a két készülék központosán egymásban van elrendezve úgyr hogy az áramhevítő a készlethevílőt központosán körül veszi. A friss befolyó hidegvíz egyrészt a (79) elosztószelepen át a (80) vezeték révén a (81) készlelhevítőn keresztül a (86) keverőkamrába jut, másrészt pedig kerülő úton a (82) szelepszerelvényen, a (83) vezetéken át az áramhevítőbe áramlik. Az áramhevítő két központos, víz fölvételére szolgáló (84) kettős köpenyből áll, amelyek a készlethevítőt körülveszik. A két (84) kettős köpeny egymással közlekedik és a forróvíz a (85) átömlési csöveken át a (86) keverőkamrába folyik, ahonnan azt a (87) vezeték a fogyasztási helyekhez vezeti. A (88) fűtőgázvezeték két ágra ágazik el. Az egyik (89) ág a hőérzékeny (90) szabályozó szelepen megy keresztül és a (81) készlethevítő (93) lángzójához csatlakozik. A gázvezeték másik (92) ága a (82) szelepszerelvényen át a (84) áramhevítőnek állandóan égő gyújtólánggal ellátott, gyűrűalakú (91) lángzójával áll összeköttetésben. A (81) készlethevítőben, ennek körülbelül fél magasságában elreftidezett hőérzékeny (96) szelence a (97) hidraulikus rudazat révén a (90) szelepet akképen vezérli, hogy a készlethevítő (93) lángzójához vezető (89) lángzóvezeték teljesen nyílik, ha a hidegvíz a (96) szelencét eléri. Ha a melegvíz fogyasztás annyira növekedik, hogy azt a készlethevítő már nem fedezheti, akkor a második hőérzékeny (94) szelence a (95) hidraulikus rudazat segélyével a (79) vízelosztószelepet átváltja és a (84) áramhevítő működésnek indul. A hidegvíz most ugyanis a (82) szelepszerelvényen, valamint a (83) vezetéken át az áramhevítőbe tódut és a (82) szerelvényben nyitja a (91) lángzó gázvezetékét. A gázt
