67197. lajstromszámú szabadalom • Vízhevítőberendezés

a készlethevítővel összekötött (26) vezetéket nyitja. Ha már most a (13) fogyasztóvezetékből vizet vezetünk el, akkor először csak a (12) készlethevítőben levő forró víz áramolhat a csaphelyhez, mert amily mértékben fogyasztjuk a meleg vizet, ugyanoly mértékben ömlik alulról ismét friss hideg víz a (16) illetve (23) szelepen át a (12) készlethevítőbe. A (11) áramhevítő emellett nem szolgáltat vizet a fogyasztóvezetékbe, mert a (25) dugattyú révén a friss víz hozzávezetése el van zárva. Ha annyi meleg vizet fogyasztunk, hogy az utána ömlő hideg víz a (21) szelencéig emelkedik, akkor ennek lehűlése és a közvetítő rudazat gyanánt működő folyadék összehúzódása folytán a (22) csőben a (24) membránra gyakorolt nyomás megszűnik úgy, .hogy az a (25) dugattyúval együtt a (26) rúgó hatása alatt visszamozog. A készlethcvítővel közlekedő (26) vezeték ennek folytán elzáródik és az áramhevítővel összeköttetésben álló (27) vezeték nyílik. A (27) vezetékben áramló víz hatása alatt az áramhevítő gázszelepét a (18) kapcsolás önműködőlég nyitja úgy, hogy az áramhevítő maga már most vízhevítő működését megkezdi és a fogyasztóvezetéket közvetlenül meleg vízzel táplálja. A (12) készlethevítő fűtését, mint az első foganatosítási alaknál, a (19) szelep szabályozza, amelyet viszont a készletbevítő hőérzékeny (20) szabályozója termikus úton vezérel. A (16) vízvezérlőszelep szerkezete tetszőleges lehet; az forgótolattyú vagy fészkes szelep gyanánt is képezhető ki, továbbá amint fel van tüntetve, vagy a tápvezetékben, annak a két készülékhez való elágazási helyén vagy a fogyasztóvezetékben is, a két hevítő vízkifolyásának egyesülési helyén rendezhető el. Minthogy az áramhevítő üzembehelyezésekor nem szolgáltat azonnal forró vizet, ennélfogva előnyös, ha a két hevítő kifolyási helyén keverőkamrát rendezünk el. A 4. ábra szerint ily (28) keverőkamra a (35) és (37) kiömlések egyesülési helyén van elrendezve. A (32) készlethevílő, mely először táplálja a (33) fogyasztóvezetéket, először tölti meg forró vízzel a (28) keverőkamrát. Mihelyt a vízátömlés a (31) áramhevítőre van átkapcsolva, az áranihevítőből jövő hidegebb víz először a (28) keverőkamrában az ott lévő forró vízzel keveredik és azután a (33) vezetéken át melegen a csapaoz áramlik. Az 5. ábra szerinti foganatosítási alaknál a (29) keverőkamra a (30) készlethevítővel közvetlenül egyesítve van és pedig olykép, hogy a készlethevítő kazánja a (34) átbocsájtónyílással ellátott (36) faj útján két részre van osztva, melyek közül a fölső rész keverőkamra gyanánt szolgál. A 6. és 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (41) áramhevítő és a i (42) készlethevítő akként vannak egymás felett elrendezve, hogy hossztengelyük: egy egyenesben fekszik és azokat a közös (40) köpeny veszi körül. A 6. ábra a berendezés függélyes hosszmetszete, míg a 7. ábra bal fele a íölső áramhevítő vízszintes metszetét, jobb fele pedig az alatta fekvő készlethevítő vízszintes metszetét mutatja. A hideg víz a (43) vezetéken át a (44) elosztószelephez jut, mely a 3 áb rában föltüntetett szerkezethez hasonlóan van kiképezve. A víz innen a szelep beállítása szerint a (45) vezetéken át a (42) készlethevítőbe vagy a (46) vezetéken át az alább ismertetett módon a (41) áramhevítőbe ömlik. A (41) áramhevítő felső részétől a (47) vezeték a tulajdonképeni készlethevitőkazánban kiképezett (49) keverőkamrához vezet, amelyet a (48) válaszfal a kazán többi részétől elválaszt. A készlethevítőből közvetlenül vagy kerülő úton az áramhevítőn át a keverőkamrába jutott forró víz az (50) fogyasztóvezetéken át folyik a fogyasztási helyekhez. A gáz ellenben a köpeny hátsó részénél fölülről az (51) vezetéken át áramlik be, azután az (52) szelepszerelvényen halad át, mely az alább ismertetett módon az áramhevítő gáz fűtését üzembe helyezi vagy kiiktatja. A gáz