67184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének elégetésére

elégetésű gép hengerének végét hosszmet­szetben mutatja. A 2. ábra a henger keresztmetszete, egyes szerkezeti részek eltávolításával, a belső szerkezet föltüntetésére. A 3. ábra a henger végének egy részét hosszmetszetben mutatja, az eljárás azon alakjának foganatosítására, melynél az égető­zónába a víz folyékony alakban vezette­tik be. A (2) henger végében a (3) szekrény van elrendezve, mely a (4) hengerfödélhez van erősítve és sugárirányú (5) szárnyakkal van HMttta^^szekrénynek a (6) dugattyú felőli ^^^^^^•i^Éy^^^sen zárt és fölső ^an ellátva. A fölső felén lyukasztásokká' ellátott fal azt cé­lozza, hogy a (3) szekrényben vagy gyűjtő­kamrában az olajjal együtt bevezetett ho­mok és más idegen alkatrész lerakódjék és hogy a kezdeti elégetésnél teljesen el nem fogyasztott aszfaitrészek visszatartassanak. A (4) hengerfödelen központosán a (8) szénhydrogénfuvóka hatol át a fölbontó­kamrába, melyből olaj vagy nehéz szén­hydrogén röpíttetik az (5) szárnyakra. Az olaj nyomás alatt vezettetik a fölbontó­kamrába és áramlását alkalmas eszközök, pl. a (9) szelep szabályozhatja, mely a gép vezérművéről vagy szabályozójáról működ­tetik. A szelep oly módon működtetik, hogy az olaj a hengerben föllépő legnagyobb kompresszió idejében vagy ezen időhöz kö­zel vezettetik be. A nascens oxygén előállítására szolgáló gőz a megfelelően elrendezett (12) szelepen át vezettetik be és az elégett gázok a (13) elvezetőcsövön át bocsáttatnak ki, mely előnyösen a gőzcső felé halad és ezt a csö­vet körülveszi úgy, hogy a gőz hőmérsék­lete növelhető. Ha a gép az oxygén fejlesztése céljából vízzel és gőzzel, vagy egyedül vízzel táplálandó, akkor a (4) födélben a (14) víz­fuvóka (3. ábra) alkalmaztatik, mely vizet röpít a szárnyakra. Ezen szerkezet alkal­mazása esetén a vízbeeresztés időpontjának szabályozására a fönt leírthoz hasonló esz­közök rendezendők el. Az eljárás foganatosítása céljára az égető­kamra hevítendő. Ez azáltal történhetik, hogy az égetőkamrához kívülről vagy belülről meleget vezetünk. Külső meleg hozzáveze­tése esetén a meleghozzávezetés folytonos vagy megszakított lehet, megfelelően a mű­ködés körülményeinek. Ha a találmány tár­| gyát ide-oda mozgó dugattyúval ellátott belső elégetésű géphez alkalmazzuk, akkor a bel^ő hevítés azáltal történhetik, hogy a gépet könnyű szénhydrogén részére való porlasztóberendezéssel és gyújtószerkezettel, pl. gyújtógyertyával látjuk el, mimellett a gépet a könnyű szénhydrőgénnel közönséges módon működtetjük, mindaddig, míg a kellő meleg előállíttatott, mire a működést a találmány értelmében folytatjuk. A dugattyú csaknem teljesen megközelíti a fölbontó­kamrát, miáltal a benne tartalmazott rob­banókeverék nagyobb részét komprimálja úgy, hogy a fölbontókamrában az első gyúj­tás létrejön. Az (5) szárnyak a vízköpeny­től kissé el vannak távolítva, miért is erő­sen hevíttetnek és a meleget a következő töltések alatt megtartják. Ha ezek a szár­nyak kellő mértékben fölhevíttettek úgy, hogy a kamrában a kompresszió alatt oly hőmérséklet állíttatik elő, melynek követ­keztében a szén a vízszerű közeg oxygénjé­vel elegyedik, akkor a gép nehéz szén­hydrőgénnel működtethető tovább és a föl­bontó kamrába gőz táplálható. A gőz a dugattyú szivólökete alatt bo­csáttatik vagy szivatik a kamrába és hen­gerbe, mire az ellentétes irányú löket alatt, főleg a kamrában komprimáltatik. A gőz hőmérséklete a gőznek a kamrába való be­lépésénél az erősen hevített szárnyak által növeltetik ós ha ezen erősebb túlhevített gőz kompromitáltatik, akkor hőmérséklete igen magas fokot ér el. Mihelyt a dugattyú a kopressziólöket végét eléri vagy megközelíti, kellő mennyiségű nehéz szénhydrogén bocsáttatik az erősen hevített szárnyakra, hol a szénhydrogén azonnal elpárologtatik. A hirtelen fölheví­tett szén jelenlétében a gőz fölbomlik és a keverék robban éa az oxygén a szénnel elegyedik. A szóban lévő gépfajtánál kom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom